Pár hete érkeztem meg új otthonomba. Szeretek játszani, jókat enni, hatalmas sétákat tenni a nagybetűs Gazdimmal, feladatozni, körbeszagolni a lakáshoz közeli parkot, ahová a leggyakrabban járunk. Szeretem a biztonságot, a kiszámíthatóságot: ha tudom, mikor, mire számíthatok.
Városi kutya lévén néha tömegközlekedünk Mamival. Ezért több szempontból sem rajongok, de leginkább azért, mert szájkosarat kell felvennem. Hiába vagyok terápiás kutya meg cuki, akkor is kötelező ez a borzalom a buszon meg villamoson.
Minden kutyás fogasán ott lóg, és sokunknak nem is egy, hanem többféle színben és hosszban: a póráz. Az eszköz, ami összekapcsol bennünket a kutyával – ahogyan használod, felfedi személyiségedet és kapcsolatodat a kutyáddal.
Azt hiszem futólag már egyszer említettem, hogy van terápiás vizsgám. Ez azt jelenti, hogy beteg, sérült vagy nagyon szomorú felnőtteknek és gyerekeknek tanultam meg segíteni. Ez amúgy is bennünk van a Mamival ösztönösen is. Olyan velünk született valami.
Nem vagyok egy nagy futiba járós, mert nehezen bírom az ilyen jellegű kötöttségeket, meg az udvariatlan, nyomulós kutyákat. Általában vagy szabad program van a falkám tagjaival kinn egy hatalmas mezőn vagy az erdőben, vagy pórázas séta szépen, engedelmesen.
A tavasz beköszöntével a természet ugyanúgy ébredezik, ahogy eddig is, annak ellenére, hogy az elmúlt egy évben jelentősen megváltozott a világunk. A napsütés, a madárcsicsergés és a zöldellő erdők-mezők azonban reményt adnak. Egyben arra csábítanak, hogy mozdulj ki az otthonodból, és négylábú társaddal közösen töltődj fel a természetben.
Világszerte tombol a koronavírus járvány. Rengetegen dolgoznak most otthonról, ami nagy hatással van kedvencünk mindennapjaira is, különösen, ha eddig mindig otthon maradt, míg mi elmentünk a munkahelyünkre.
A segítőkutyákról a legtöbb embernek a vakvezető, esetleg a terápiás kutya jut még eszébe, de ennél jóval többről van szó…
Minden állattartó tisztában van vele, hogy szőrös kis barátja igazi rosszcsont is tud lenni, különösen, ha unatkozik vagy figyelemre éhes. Szerencsére sok mindent tehetünk a jobb viselkedés ösztönzése érdekében…
Azt gondolom, sokunknak személyiségünk fejlődése céljából is nagyon fontos lenne, hogy egy kis időt kutyamenhelyen töltsünk el. Télen semmiképpen se mulasszuk el ezt az élményt, lehetőleg olyan otthonban, ahol nagy a szükség, hiány van eszközben és emberi segítségben…
