A segítőkutyákról a legtöbb embernek a vakvezető, esetleg a terápiás kutya jut még eszébe, de ennél jóval többről van szó. Ezek a speciálisan képzett kutyák hatalmas segítséget nyújtanak gazdáiknak, és jelentősen megkönnyítik számukra a mindennapokat. Erről beszélgettünk Sziklai Bengyel Nórával, a NEO Magyar Segítőkutya Egyesület önkéntesével, aki 3 segítőkutyával él együtt.

Hogyan került kapcsolatba a segítőkutyázással?

Az elmúlt 30 évben mindig is az életem része volt a kutyázás különböző kutyás klubokban, egyesületekben. A segítőkutyázással 7 évvel ezelőtt kerültem kapcsolatba, ekkor jelentkeztem önkéntesnek a NEO Magyar Segítőkutya Egyesületbe (http://segitokutya.net/). Nagyon érdekelt ez a világ, és szerettem volna megismerni. Rengeteget tanultam az elmúlt időszakban, és hamarosan segítőkutya tulajdonosok is lettünk, ugyanis kisfiamnál autizmust diagnosztizáltak.

 

Ekkor már hosszabb ideje az egyesületben dolgoztam, és hamarosan hozzánk került Risza, az autista-segítő és terápiás kutya. Risza nagyon gyorsan a családunk része lett, és komoly segítséget jelentett kisfiam fejlesztésében. Az évek során egyre több területen kezdtem dolgozni terápiás kutyával (óvodákban, iskolákban, fejlesztő házakban, idősek otthonában stb.) és mélyedtem bele még jobban a kutyázásnak ebbe a speciális ágazatába. Néhány éve pedig Gofree, a glutén-jelző kutya is családunk tagja.

Milyen segítőkutyák léteznek Magyarországon, illetve külföldön?

Magyarországon a legismertebb a vakvezető kutya, pedig ez csak egy típusa a segítőkutyáknak. Hazánkban dolgoznak még mozgássérült-segítő, hangjelző, rohamjelző, személy-segítő és terápiás kutyák. A mozgássérült-segítő kutyák kerekes székes gazdáik életét könnyítik meg azzal, hogy különböző tárgyakat behoznak, felvesznek olyan helyekről, amit a gazda nehezen érne el, vagy ajtót nyitnak, villanyt kapcsolnak. A hangjelző kutyák hallássérült gazdáik számára jelzik, ha kopognak az ajtónál, vagy megszólal az ébresztőóra, üzenet érkezik a telefonra. A rohamjelző kutyák képesek szaglásukkal előre megérezni a közeledő epilepsziás rohamot, vagy a diabéteszes gazdánál a vércukorszint esését, és ezt előre jelzik a gazdának, hogy fel tudjon készülni, vagy a megfelelő gyógyszert időben be tudja szedni. A személy-segítő kutyák többféle feladatra kiképezhetőek, ide tartoznak az autizmusban érintett emberek mellé képzett négylábúak, vagy a speciális keresztképzett kutyák, tehát amikor egyszerre több feladatra is kiképzik az ebet, például kerekesszékes és egyben látássérült gazda részére. A terápiás kutyákkal a gazdák különböző intézményekbe látogathatnak el, ahol a kutyát bevonják a terápiás foglalkozásokba.

 

Mitől lesz egy kutya jó segítőkutya?

Nagyon fontos, hogy a kutyának milyenek az alap tulajdonságai. Sokan kérdezik, hogy melyik fajta alkalmas leginkább arra, hogy segítőkutya legyen, de tulajdonképpen nem az a lényeg, hogy milyen fajta, hanem hogy milyen tulajdonságai vannak az adott egyednek. Nagyon fontos a jó idegrendszer, hogy minden környezetben magabiztosan tudja kísérni a gazdát, ne legyen ijedős vagy agresszív, nagyon jól motiválható legyen és akarjon együttműködni a gazdával. A magas színvonalú szakmai képzés ezekre épül rá, és ennek együttese eredményezi azt, hogy egy négylábúból kiváló segítőkutya váljon.

 

Mennyire jellemző, hogy valakinek a saját kutyáját képezzék ki segítőkutyának?

Elméletben a képzési folyamat úgy néz ki, hogy a kölyökteszttel kiválasztott kölyökkutya bekerül az egyesület programjába. Elsőként nevelőszülőhöz kerül, ahol elkezdődik az alap szocializációja és az engedelmes képzése. Elképzelhető, hogy a teljes képzési időszakot a nevelőszülőnél tölti, de előfordulhat, hogy a vezető kiképző egy idő után átveszi a képzés további részét. 1,5 éves kora körül kezdődik a közös munka a végleges gazdával, mely során a gazda és a segítőkutya megtanul közösen dolgozni, speciális feladatokat ellátni. A gyakorlatban a képzés folyamata sok esetben lehet egyedi, így az is előfordul, hogy saját kutyából képzünk ki segítőkutyát, úgy, hogy a kölyök vagy éppen felnőtt kutya a végleges gazdánál van már a képzés alatt is. Ez természetesen minden esetben függ attól, hogy a kutya alkalmas-e rá, illetve a gazda is tudja-e tartani a felé irányuló elvárásokat a képzés során.

 

Milyen a társadalmi elfogadottsága a segítőkutyáknak? Milyen szabályok vonatkoznak a segítőkutyákra?

Szerencsére egyre nagyobb érdeklődés övezi a segítőkutyák világát. Magyarországon leginkább még mindig inkább a vakvezető kutyák vannak a köztudatban, de emellett számos más problémára is képzünk segítőkutyákat. Olyan betegségekre is, amik adott esetben nem láthatóak. Külső szemlélőként tehát nem látjuk, hogy a gazdának bármilyen problémája lenne, mégis segítőkutya kíséri. Ez gyakran nehézséget is okoz, mert például egy kerekesszékes vagy vak gazda mellett jó esetben nem kérdőjelezi meg a biztonsági szolgálat munkatársa a kutya jogosult tartózkodását (pl. egy olyan helyen, ahová amúgy kutya nem mehet be), de amennyiben nem látszik „semmi” a gazdán, akkor már nehezebb az elfogadtatása a segítőkutyáknak. Nagyon fontos, hogy a segítőkutyán minden esetben a kiképző szervezet logójával ellátott, megkülönböztető hám található, és a gazdánál pedig ott van a segítőkutya igazolvány, mely érvényessége le is ellenőrizhető egy központi nyilvános rendszeren keresztül (http://www.matesze.hu/). Magyarországon törvényi rendelet szabályozza a segítőkutyák vizsgáztatásának és alkalmazásának feltételeit is, és a gazda jogosult segítőkutyájával a mindenki számára nyitott létesítményekbe bejutni (például mozi, színház, üzlet, játszótér, strand). Ennek ellenére még mindig gyakoriak az olyan kellemetlen szituációk, amikor egy segítőkutyával közlekedő gazdát hátrányos megkülönböztetésben részesítenek, nem engednek be bizonyos helyekre, vagy kellemetlen helyzetbe hozzák. Ezért is nagyon fontos, hogy mindenki megismerje a segítőkutyák világát és gazdáik mellett végzett fontos munkájukat, hogy ezzel bekerüljenek a köztudatba, és növeljék a társadalmi elfogadottságukat.

Sziklai Bengyel Nóra a Julius-K9® együttműködő partnere.