Bizonyára mindenki fel tud sorolni legalább három olyan állati terméket, melyet ha tehetné messziről elkerülne, és soha, semmilyen körülmények között nem szeretne a konyhájában látni sem az „illathatások” sem a visszataszító kinézete miatt.
A minap mélyebben sikerült elbeszélgetnem kutyás ismerőseimmel, akik egytől-egyig szentül hitték, és megingathatatlanul állították, hogy az ő kutyájuk sosem támadna, sem kutyát, de főleg nem embert.
Ha valaki, akkor az Ebárvaház dolgozói igazán tisztában vannak azzal, mit jelent a kutyatartás, és mik a kutyák igényei.
Gyakran kérdezik újdonsült Facebook ismerőseim a profilomat bújva – mert manapság ugye a kijelzőt bámulva igyekszik minél többet megtudni a másikról az ember -, hogy miért Bogárral van tele az idővonalam ahelyett, hogy magamról tennék fel képeket.
December 16. a karácsony jegyében telik Tárnokon, hogy az árva kutyusok szíve is megtelhessen legalább egy napra az ünnepek nyújtotta örömökkel.
Megmagyarázhatatlan emberi tulajdonság, hogy ha nincs jelentős társadalmi probléma, akkor kreálni kell egyet, mely felboríthat egy addig egészen jól működő rendszert, fejtörést okozva tudósoknak, orvosoknak és politikusoknak, valamint összetűzést generálva nézeteiket kérdés nélkül hangoztató csoportok között.
A kutya az aranyos ábrázat és nagy szőr mögött mindenekelőtt önálló egyéniség, csak azután a te kutyád.
Elsősorban mindenkinek a sajátja, azon ne próbáljon senki se változtatni, akkor se, ha jó irányba terelgetnék. Mi a jó valójában a kutyának?
Az állattartás, örökbefogadás felelős döntések sorozata, mely lemondásokkal, a korábbi élet egyes területeinek átalakításával jár.
Az ajándékozás érzelmi háttere ugyanaz, függetlenül attól, hogy kutyának vagy embernek ajándékozunk. Minden esetben szívből és szívesen tesszük, valaki olyannak, aki számunkra fontos.
