Fantasztikus magyar sikerrel zárult a közelmúltban a Puller Világbajnokság. A nemzetek versenyében a magyar válogatott bizonyult a legeredményesebbnek, ezzel a csapat megnyerte a Puller Világbajnokságot.

Mi is az a puller?

Első ránézésre csak egy lila karika, de valójában annál sokkal több a puller. Egyszerre huzakodós játék, vízi játék, eldobva pedig még pattog is, így érthető, miért nő a népszerűsége a kutyások körében. Egy külön sport is épült köré, melyben kolléganőnk, Ruskó Beatrix rendkívüli sikert ért el, és a magyar csapat tagjaként mindkét kutyájával kijutott az októberi Puller Világbajnokságra.

Bea egyik kutyájával, Amyvel majdnem feljutott a dobogóra, a végső összevetésen egy hajszálon (egész pontosan 2 másodpercen) múlott, hogy nem ők lettek a harmadikak Running versenyszámban. Így végül az 5. helyen végeztek, míg a másik versenyszámban, Jumpingban a 18. helyen zártak. Bea másik border collie-jának, Nolának inkább az Jumping a kedvence, ahol megdöntötte az egyéni rekordját. A 31 fős nemzetközi mezőnyben ez végül egy 8. helyre volt elegendő. Runningban is sikerült bejutni a top 10-be, itt 9. helyen végzett.

Beának még nem volt kutyája, amikor teljesen véletlen rátalált a sportra egy internetes olvasgatás alkalmával. Jobban belemélyedt a témába, és nagyon megtetszett neki a sport, melyet két lila karikával űznek, amik szintén a puller nevet kapták.

“A puller sport egyszerű játékváltáson alapul, és a versenyek egyik fő motívuma, hogy a kutya lecserélje az egyik karikát a másikra. Persze, ahogy az ember egyre mélyebben benne van a versenyzésben, jönnek elő a dobás- vagy ugrástechnikák, de a pullerben az egyik legjobb, hogy abszolút amatőr szinten már lehet élvezni a közös edzéseket, játékot” – mondja Bea.

A puller már egészen fiatal kutyákkal kipróbálható, a versenyeken a legfiatalabbaknak külön futamokat szoktak szervezni. Ezek jellemzően rövidebb ideig, kisebb pályán futnak és inkább a versenyszituáció szoktatásáról és játékról szól, mint komoly megmérettetésről. Nagyon fontos, hogy fokozatosan kezdjünk el gyakorolni, és ilyen korban ne futtassuk sokáig a kiskutyát. Egy éves kor alatt pedig kizárólag ugrálás nélkül, csak a földön való játékváltással gyakoroljunk. Babakorban ne „toljuk túl” a dolgot, és akkor hagyjuk abba a játékot, amikor a kutya még nem unja meg.