11 éve nem volt ilyen büszke a magyar agilitys világ, 11 éve nem állt magyar az AWC egyéni dobogóján. Akkor, és ott – első magyar világbajnokként – Eifert Anna történelmet írt, ma, 2017-ben pedig Szilágyi Anita teljesítette be egy válogatott, sőt az agilitys, és kutyás társadalom álmát. De ne feledkezzünk meg a midi csapatunkról sem, akik a világbajnokság agility futamában a dobogó legtetejére juttatták fel magukat elképesztő teljesítményükkel, ezzel megszerezve az előkelő negyedik helyet az összetett eredményben.
Az agility világbajnokság négy napja fénysebességgel telt el. Október 5-én hajnalban megkezdődtek az edzések, ahol minden kutya megismerkedhetett a pályával. A németek, hírükhöz hűen a legrendezettebb edzést mutatták be, a franciák pedig a legjobb szurkolóknak bizonyultak idén is, már az edzésen úgy lelkesítették versenyzőiket, mintha csak az éles megmérettetésben vennének részt. Ünnepélyes megnyitó után kezdetét vette a maxi csapat jumping futam, melyben 37 csapat mérte össze képességeit. Magyarjaink sajnos hamar elvesztették az esélyt a dobogós helyre, ugyanis két egyhibás, egy kizárás, és egy – egyébként az AWC-n újonc kutyától származó – hibátlan eredmények születtek. A dobogón végül, ahogy várható volt, a csehek, a németek, és az észtek foglaltak helyet.
A második nap tele volt meglepetéssel. A midi csapat jumping nyitotta meg a versenyt, melyben Mirja Lapanja bírónő felfokozta az izgalmakat egy egyéni futamnak is beillő vonalvezetésű pályán. Nem csoda, hogy sokan már a második akadálynál elvéreztek a kúszó hívogató állása miatt. A magyar csapat végül két hibátlannal, egy egyhibás futammal, és egy kizárással ért célba, mely a 8. helyet eredményezte számukra a 31 csapatból. Ezt követően Petr Pupik pályáján mini csapatunk négy gyönyörű hibátlan futammal szintén a 8. helyen végzett. Mirja Lapanja maxi agility pályája látszólagos könnyedsége ellenére számos kizárást eredményezett, büszkék lehetünk tehát, hogy magyarjaink három értékelhető futammal a 11. helyen végeztek. A napot a midi csapat agility futam zárta, mely, most már tudjuk, hogy világbajnoki futamgyőzelmet, dobogós első helyet eredményezett. A pályát Petr Pupik építette, és hozta is a tőle elvárt S-vonalakat, melyeket némely csapatok könnyebben, mások csak nehézségek árán teljesítettek. Az amerikaiak négy hibátlan futamukkal azonnal az élre ugrottak, és meg is tartották a pozíciót, míg a magyarok, három hibátlan futammal, de sokkal jobb idővel megelőzték őket, és az élen is maradtak a futam végéig.
A harmadik napon magyarjaink ismét remekeltek az egyéni futamok során is. A maxik közül Füzi Juli viszonylag korán lépett a pályára, és egy gyönyörű hibátlannal, 36,49 másodperces idővel a 18. helyről várhatta a vasárnapi agility futamot. A következő magyar párosunk Szilágyi Anita Dita nevű kutyájával szintén hatalmasat futott, hiba nélkül, 35,9-es idővel, mely igen nagy reményt adott a másnapi futamra a dobogós helyezés eléréséhez. A pálya nem volt teljesíthetetlen, mégis sokan elvéreztek már az 5. akadálynál, ahol egy rossz mozdulat más akadály megugrását eredményezte. A három midi párosunk maximálisan teljesített, mindhárman hibátlant futottak, így Szabó Adrienne és Nando 32., Both Eszter Rokkával a 35., és Ács-Kövesi Ági Ike-vel a 6. helyről várhatta a másnapi folytatást. Mondanom se kell, hogy Áginak kiváló lehetőség nyílt egy dobogós hely megszerzésére a világbajnokságon, ami plusz súlyként nehezedett a vállára az amúgy is izgalmakkal teli versenyen. Minijeink közül csak Perge Nóra tudott hibátlant futni kiváló idővel, mely az összetett 11. helyezést eredményezte számára.
A negyedik, és egyben utolsó nap nyújtotta a legnagyobb izgalmat versenyzők, és szurkolók számára egyaránt, hiszen ekkor dőltek el az egyéni eredmények. Magyarjaink száz százalékot nyújtottak a pályán, először mini párosunk Urbán Judit Cinkével zárta egy gyönyörű hibátlan futammal a világbajnokságot, majd a midi futamok folytatták a sort. Szabó Adrienne Nandoval szintén hibátlant futott, mely az összetett 9. helyet eredményezte számára. Minden szempár Ács-Kövesi Ágira szegeződött, amikor világszínvonalon eredményesen versenyző kutyájával a pályára lépett. Nagy esélye volt a dobogós cím megszerzésére, melyről egyetlen aprócska megtagadással csúszott csak le. Biztos vagyok benne, hogy a következő világversenyek valamelyikén újabb egyéni dobogós hely születik, és ezt nekik köszönhetjük majd.
A versenyt az egyéni maxi futamok zárták, melynek egyetlen kérdése az volt, hogy tud-e Szilágyi Anita a korábbihoz hasonló kiváló idővel hibátlant futni, illetve hogy világbajnok lesz-e Tereza Kralova. Szerencsére mindkettőjük teljesítette a vártakat, így Tereza világbajnok, Szilágyi Anita pedig ezüstérmes lett a 2017-es AWC összetett eredményei alapján. Így végre kimondhatjuk, 11 éve először, és most újra magyar állhatott az Agility Világbajnokság egyéni dobogójára! Nagyon-nagyon büszkék vagyunk rájuk, és az összes magyar párosra, akik igenis ott vannak a legjobbak között, és ennél már csak még jobb lehet.
Gratulálok az összes magyar versenyzőnek, Urbán Juditnak Cinkével, Ray Brigittának Sinistrával, Perge Nórának Freyával, Bíró Zsófinak Scillával, Szabo Adrienne-nek és Nandonak, Ács-Kövesi Áginak és Ike-nek, Pirity Árpinak és Demonak, Both Eszternek és Rokkának, valamint maxijainknak, Szilágyi Anitának és Ditának, Füzi Julinak és Jetnek, Fodor Lilinek és Damilnak, Káli Anitának és Nashnek, Herendy Verának és Harunak! Végezetül pedig ne feledkezzünk meg tartalék versenyzőinkről sem, akik szintén kijutottak, kiutaztak, bár nem versenyeztek, de ott voltak, ha szükség lenne rájuk.
Külön köszönet Eifert Annának, első magyar egyéni dobogósunknak, akinek a helyszíni közvetítése nélkül mi, akik itthonról izgultunk sokkal kevesebb információhoz juthattunk volna, és nélküle nem születhetett volna meg ez az írás.
Köszönjük Anna, és hatalmas ölelés a magyar csapatnak! Büszkék vagyunk rátok!