A kutyák fertőző betegségeinek megelőzése és kezelése a többi kutya – és esetenként az ember – egészségének érdekében is létfontosságú.
Veszettség (lyssa, rabies)
Halálos, emberre is átterjedő idegrendszeri betegség, amit vírus okoz. A fertőzött állat harapásával terjed. A veszettség elleni oltás Magyarországon kötelező, emiatt a veszettség városi környezetben csak nagyon ritkán fordul elő. Hazánkban a fő vírushordozói a vörös rókák. A terjedést megelőzendő, tavasszal többféle módon (pl. kisrepülőgépes szórás által) orális vakcinázással, vagyis vakcina tartalmú csalétkek kihelyezésével próbálják megelőzni.
Magyarország az akkori rendeleteknek köszönhetően már az 1930-as években mentessé vált. Majd az 1950-es években a vadállatok észak felől újra behurcolták, és a ’70-es évekre ismét az egész országban elterjedt. A vadon élő rókák vakcinázásának köszönhetően az esetszám folyamatosan csökkent. 2010-ig évi 10 alatt maradt, 2011-ben már csak kettő, 2012-ben pedig csak egy denevérben tudták kimutatni a vírust. 2013-ban időlegesen ez a szám egy veszett rókának köszönhetően felment 24 egyedszámra, amely háziállatokat érintett.
Emberi fertőzöttség utoljára 1994-ben fordult elő. A szomszédos országok közül Románia, Ukrajna teljes területén, illetve a szlovák-lengyel határ mentén van jelen a betegség. Ha a kutyáddal ezekbe az országokba szeretnél ellátogatni, érdemes előzetesen állatorvossal konzultálni.
Tünetei:
Viselkedésváltozás, mely néha alig érezhető. Az örökmozgó kutya hirtelen nyugodtabb, csendesebb, míg egy nyugodt vérmérsékletű eb ingerlékenyebb, idegen ember vagy állat közelében pedig támadó viselkedést vesz fel. Furcsa táplálkozás. A megszokott étrendet elutasítja, viszont elfogyaszt nem élelmiszer jellegű dolgokat. Fokozott nemi ingerlékenység, a fertőzött harapásnyom kirágása, folytonos nyalása, intenzív nyáladzás, nyelési nehézségek, víziszony. A betegség kialakulásának második fázisában az ingerlékenység fokozódik, akár a dühöngésig is. Minden, a közelébe eső tárgyat megharap vagy széttép, a fogságból rohamszerűen szabadulna. Előkerülnek a tudatzavaros viselkedési formák, amikor az állat önveszélyessé is válhat. Bármilyen állatba belemar figyelmeztető morgás vagy ugatás nélkül, viszont emberbe csak akkor, ha kifejezetten ingerlik.
Fokozatosan megkezdődnek a bénulási folyamatok a szemben (kancsalság); a garatizmok bénulása (nyelési képtelenség); a gégeizmok bénulása (rekedt ugatás, sípoló vonyítás), a nyelvizmok bénulása miatt a bőséges nyálcsorgás.
A harmadik szakaszban a tompultság és a bénulás folyamata fokozódik, majd átterjed a törzs és a végtagok izmaira, végül a teljes test bénulása után, a betegség 5-8. (ritkán 12-15.) napján az állat légzésbénulásban elpusztul. Létezik ezen kívül az ún. „csendes veszettség”. A lakásban tartott, illetve idomított, fegyelmezett kutyák 15-20%-át érinti. A betegség dühöngő fázisa kimarad, a bénulás hamarabb és gyorsabb lefolyással érkezik, az állat a betegség 4-5. napján elpusztul.
Álveszettség (Aujeszky-betegség)
Az agresszivitást leszámítva tünetei megegyeznek a veszettség tüneteivel. Minden esetben halálos! Okozója a nyers sertéshús, illetve az ilyen fertőzött sertések bármely testnedvével történő érintkezés is fertőzhet. Nyersen tartósított élelmiszerek (kolbász, szalámi) tartalmazhatják a vírust. Hőkezelés során a vírus elpusztul a fertőzött élelmiszerben. Ellentétben a veszettséggel, emberre nem terjed át. Védőoltása nincs.
Parvo vírus
Bélgyulladásos betegség. Az 1970-es években alakult ki, a macska parvovírusának mutálódásából. Súlyos fokú véres-nyákos hasmenéssel, a hasnyálmirigy gyulladása esetén többnyire hányással, lázzal, vagy éppen alacsony testhőmérséklettel jár. A kialakult betegség csak tünetileg kezelhető. Kölyökkutyák számára fokozottan veszélyes. Ha a coronavírussal együtt támad, a halálozási arány kiemelten magas. Védőoltással megelőzhető.
Szopornyica
A légzőszerveket és az idegrendszert károsító betegség. Tünetei leginkább az emberi influenzára hasonlítanak. Láz, orr- és szemváladékozás, köhögés, torokgyulladás, légycsőhurut. A fogak barnás színezetűek lesznek, a bőr megvastagszik a talppárnákon és megkeményedik. Később jellemző lesz a ferde fejtartás, a görcsök, a remegés, a fogcsattogás, a hátsó testtájék bénulása, vakság. Ebben a szakaszban az állat túlélési esélye mindössze 5%, de már maradandó károsodás éri az állatot (pl. elbutulás, idegrángás). Védőoltással megelőzhető.
Coronavírus
Bélgyulladásos betegség. Étvágytalansággal, hasmenéssel, hányással járó betegség, de enyhébb lefolyású, mint a parvo vírusos megbetegedés, azonban a hasmenés miatti kiszáradás veszélyeztetheti a kutya életét. Védőoltással megelőzhető.
Kennelköhögés
Csoportosan tartott kutyáknál fejlődik ki, különböző kórokozókból. Lényegében egy fertőző légcső- és hörgőgyulladás. Legfőbb tünete a köhögés, és az ebből eredő fehér habos öklendezés. Szövődménye lehet tüdőgyulladás, gennyes orrfolyás ill. kötőhártya-gyulladás. Védőoltással, orrvakcinával megelőzhető, de nem tartozik az alapvető vakcinák sorába. Előnyös olyan kutyák számára beadatni, akik kutyapanzióban szoktak hosszabb-rövidebb időt eltölteni.
Fertőző májgyulladás (Rubarth-kór)
Laboratóriumi vizsgálatok alapján a felnőtt kutyák 80%-a tünetmentesen vészeli át a betegség lefolyását. Viszont a legyengült állatok közül sok áldozatot szed. Nem keverendő össze az azonos nevű emberi betegséggel! A kutyák egymás közötti érintkezésével terjed, nyál, de főleg vizelet útján. Tünetei változatosak. Levertség, hányás, sárgaság, étvágytalanság és magas láz jellemzi. Az állat sok vizet fogyaszt ilyenkor, de általában a vizet is visszahányja. Később hasi görcsök jelentkezhetnek. Elhúzódó betegség esetén a hasaljon és a nyakon ödéma (folyadékfelhalmozódás a szövetekben) alakulhat ki. A 3 és 12 hónap közötti kutyákat veszélyezteti leginkább, de az idős kutyák is könnyebben fertőződnek. Hosszabb lefolyású betegség esetén kialakulhat az ún. „kékszem betegség”, mely a szaruhártyák időszakos elhomályosodását okozza. Megelőzhető a kombinált oltással, mely 8-12 hetes kortól adható, és a veszettség elleni oltáshoz hasonlóan évente kell ismételni. Ezt megelőzően a kölykök az ellenanyagot az anyakutya tejéből szívják magukba, de ez az anyag 6-12 hetes korukra kiürül a szervezetükből, és a továbbiakban nem nyújt védelmet.
V.L.