Abigail élénk, élettel teli, szellemes és gyönyörű hatéves kislány, aki nem akar mást, mint győzni az őt támadó „gazfickó”, a rák felett. Madison Sperry saját rendőrkutyáját, K9 Quellét vitte el Abigailhez, hogy együtt küzdhessenek a betegség ellen. A megható történet, mely bizonyítja, hogy a kutya társaságából rengeteget meríthetünk a nehéz időkben, a JULIUS-K9® csapatához is eljutott.

Madison Sperry mondja el a részleteket…

Abigail Arias történetét a közösségi médiában láttam először, a Freeporti Rendőrség osztotta meg. A történet egy 6 éves, gyógyíthatatlan rákbeteg kislányról szólt, aki esküt tett és tiszteletbeli rendőrtisztté fogadták. Abigail azért akart rendőrtiszt lenni, hogy harcolhasson az őt támadó „gazfickó”, a rák ellen. A történet megérintette a szívemet, mivel a rák az én családomban sem ismeretlen, amiatt vesztettem el édesapámat 16 éves koromban. Úgy éreztem, találkoznom kell Abigaillel, és azt akartam, hogy ő is találkozzon az én K9 Quellémmel, akiről tudtam, hogy meg fogja szeretni Abigailt.

A K9s4COPS – egy Houston, Texas székhelyű nonprofit szervezet, amely arra gyűjt pénzt, hogy teljesen kiképzett rendőrkutyákat vásároljon az Egyesült Államok rendőrségei számára országszerte – akkoriban tartotta a „Hard Dog Fast Dog” (Kemény Kutya Gyors Kutya) versenyét. A K9s4COPS-tól kaptam K9 Quellét és a rendőrkutyámat, K9 LeManst is. Azt szerettem volna, hogy Abigail versenyezzen velem.

Megkerestem a főnökömet, Alan Rosent, a Harris Megyei 1. számú Körzet parancsnokát, és engedélyt kértem tőle, hogy K9 Quelle kíséretében elutazhassak Abigail iskolájába, és beszélhessek vele, valamint egész csoportjával. Megkaptam az engedélyt. Ezután megkerestem a Freeporti Rendőrséget, és megszerveztük a meglepetés látogatást Abigailhez.

A „Hard Dog Fast Dog” előtt egy héttel találkoztam Abigaillel az iskolájában. Azonnal megszerettem. Élénk, élettel teli, szellemes és gyönyörű hatéves kislány, akinek a mosolya beragyogja az egész szobát. Találkozott K9 Quellével, és tökéletesen összeillettek. K9 Quelle farokcsóválással és nedves, nyálas puszikkal fogadta a kislányt. Abigail nem tudta abbahagyni a mosolygást, ahogy én sem. Abigail eldugta a teniszlabdát és megkerestette K9 Quellével, ezt nagyon szórakoztatónak találta.

Azután bemutatót tartottunk Abigail csoportjának. Abigail bemutatott néhány trükköt, amit hamarjában megtanult K9 Quellével. Ellopták a showt, és a szívemet is. Mondtam Abigailnek, hogy K9 Quelle mostantól hivatalosan az ő rendőrkutyája, és vele lehet, amikor csak akar. K9 Quelle segít neki harcolni a „gazfickó” ellen. Abigail büszkén fogta K9 Quelle pórázát, és sugárzott róla az új kutyája iránt érzett büszkeség.

Ugorjunk egy hetet a Houstoni Rodeó és Állatbemutatón megtartott K9s4COPS „Hard Dog Fast Dog” eseményre. A verseny napján néhány órával korábban találkoztam Abigaillel a helyszínen. A kezdésig fotókat készítettünk és jól szórakoztunk. Bundás virslit ettünk, ragyogtak a csizmái, sokat viccelődtünk. Aztán eljött a verseny ideje. Hagytuk, hogy Abigail és K9 Quelle megtegyen két gyakorló kört a tényleges verseny előtt. A „Hard Dog Fast Dog” egy olyan esemény, amelyen bemutathatjuk, hogy a rendőrkutyáink milyen gyorsan kapnak el és milyen keményen terítenek le egy gazfickót (csibészt). Abigail számára nagy meglepetés volt hallani tőlem, hogy K9 Quelle kétszeres bajnoka ennek az eseménynek. Nagyon izgatottan hallgatta, és ismét sugárzott róla a büszkeség.

A lelátók tömve voltak emberekkel, akik azért jöttek, hogy megnézzék az eseményt. Texas állam minden részéről érkeztek rendőrtisztek és K9 kutyavezetők. De fogalmuk sem volt róla, hogy a legapróbb tiszttel vívják majd a legnagyobb versenyt! Abigail a verseny tiszteletbeli bírója is volt, így utolsóként versenyzett, 14 kutyás csapat után.

Mikor rákerült a sor, már mindketten nagyon izgatottak voltunk. Amikor a bemondó a tömeghez szólt, fokozva az izgalmat, Abigail felvette a pókerarcot. K9 Quelle úgy tűnt, megérezte az esemény súlyát, mert ő is nagyon komoly lett és összpontosított. Abigail átvette tőlem a pórázt és besétáltunk az arénába. A gazfickó 30 yardra volt tőlünk az arénában, védőruhában, amelyre egy inget húzott ezzel a felirattal: „HARAPJ KI EGY DARABOT A RÁKBÓL”. Mondtam Abigailnek, hogy szerintem meg fogja nyerni. Ő felkiáltott „Gazfickó, állj, vagy küldöm a kutyámat”, és azután elengedte K9 Quellét.

Néztem ahogy K9 Quelle végigszáguldott az arénán, amilyen gyorsan csak tudott, és azután megtörtént. Elrugaszkodott, és szinte repült a levegőben a csibész felé. És leterítette, keményen. A gazfickó elesett, a kutya meg tovább „harapdálta ki a darabokat a rákból”.

Abigail és én kéz a kézben, izgatottan kiabálva futottunk át az arénán. Odaértünk K9 Quelléhez és leszedtük a gazfickóról. Abigail felemelt kezekkel ünnepelt, táncolt és ugrált örömében, amikor bemondták, hogy K9 Quelle 31 mérföld per órás sebességgel futott, hogy elkapja a csibészt. Ő volt a második leggyorsabb kutya, de mondtam Abigailnek, hogy a bírók azt is pontozzák, hogy milyen keményen terítette le ellenfelét. Mondtam neki, hogy K9 Quelle bár kicsi, de erős!

Abigail megragadta a pórázt és kifutottunk az arénából.

Hátul álltunk, amikor végre megjöttek az eredmények. Bemondták a harmadik helyezett kutyát. Már csak két kutyás csapat volt hátra, Abigail K9 Quellével, és egy másik. Azután ismertették a második helyezettet, és az nem Abigail volt. Ez azt jelentette, hogy Abigail és K9 Quelle MEGNYERTE a versenyt! Mondtam Abigailnek, hogy nyertek! Megint elkezdett örömében és izgalmában sikoltozni. Visszamentünk az arénába, mindenki arcán Texas államnál is szélesebb mosoly, és mindenki szemében könnyek. Abigail egy különleges trófeát kapott. Olyan magasra tartotta, amilyenre csak tudta, hogy megmutassa a világnak. Ez volt életem és pályafutásom legcsodálatosabb pillanata. Látni azt a kicsi lányt, aki mindennap az életéért küzd, nyerni és átélni egy ilyen különleges pillanatot az én különleges kutyámmal, K9 Quellével, megdobogtatta a szívem. Abigail megpuszilta a trófeát és K9 Quelle felé nyújtotta. Azt akarta, hogy ő vigye haza, mivel, ahogy mondta, ő volt az, aki leterítette a gazfickót. Mondtam Abigailnek, hogy a kutya neki nyerte a trófeát, és így neki kell azt hazavinnie. A verseny előtt Abigail fagyizni akart, megígértem neki, hogy majd fagyizunk. Abigail azt mondta, hogy a bajnokok fagyit kapnak, és K9 Quellének is adott egy vaníliásat!

Büszkeséggel töltött el, hogy Abigailt ilyen boldognak láttam. Tudtam, hogy K9 Quelle különleges, de aznap este igazán bebizonyította, hogy Isten okkal teremtette őt erre a földre, mégpedig azért, hogy megérintsen életeket. K9 Quelle révén kerültem kapcsolatba Abigail Ariasszal, az egész világon a legerősebb, leggyönyörűbb kislánnyal. Imádkozom Istenhez egy csodáért, hogy gyógyuljon ki a rákból és folytathassa az életét, hiszen annyi minden várna még rá! Mindennap megköszönöm Istennek, hogy K9 Quelle az életem része lehet, hiszen olyan csodálatos dolgokhoz és emberekhez vezetett engem, mint a kis 6 éves Abigail Arias, akit annyira megszerettem.

 

Madison Sperry,

K9 Quelle