HVG Online 2019. február 26.
szerző: Daczi Dóra

Magyar találmány a kutyahám, mely meghódította a világot, és a kilencvenes években indult kis céget, a JULIUS-K9®-t milliárdos vállalkozássá tette. Az 500 alkalmazottat foglalkoztató cég léte azonban veszélybe került: a koppintott termékek elözönlötték a piacot. Most európai bírósági fórumokon keresik az igazukat.

„Évente 200 millió forint felett költünk iparvédelmi tevékenységre, bizonyos években még ennél is többet. Tavaly például kínai másolatok ellen is harcoltunk, ehhez kellett magánnyomozó, magyar és kínai ügyvédi iroda, rengeteg utazás. Számolatlanul folyt el a pénz, és semmilyen kártérítést nem kaptunk. Ráadásul alig néhány hónapot nyertünk a másolati termékek visszaszorításában” – így mesél küzdelmeiről Sebő Gyula, a JULIUS-K9® alapító ügyvezetője, a kutya anatómiáját és a gazda ízületi terhelését is figyelembe vevő, világszerte elterjedt kutyahámok feltalálója.

A JULIUS-K9® feliratú kutyahámokkal tényleg a világ minden táján találkozni – de a termékek között sok a hamisítvány. „Bizonyos alkatrészek, például a tépőzárral cserélhető, kutyanévvel ellátott feliratok szintén egyediek – illetve csak voltak. Múltkor Alaszkából kaptunk köszönőlevelet egy hölgytől, aki ezek varrására alapozta a vállalkozását. Ez még rendben volna, de az elmúlt években egy az egyben kezdték másolni a terméket, formával, jellemző színekkel, márkanévvel együtt” – mondja Sebő, aki nemrég egy, a BBC számára forgatott filmben szakértőként segédkezett. „Összehasonlították a másolati termékek teherbírását a mieinkkel, és kiderült, elképesztően gyatra hamisítványok vannak. A mi hámjaink például 400 kilós terhelést is kibírnak.”

[bsf-info-box icon=”Defaults-paw” icon_size=”32″ title=”Gyula a Kele utca 9.-ből – a JULIUS-K9® története”]

Városi gyerekként komoly „kapcsolódási kényszert” érzett az állatvilág felé, és rendszeresen kilógott a tanyavilágba disznókat etetni, így szülei inkább vettek egy kutyát Sebő Gyulának, aki később, a kilencvenes években kutyakiképzőként kezdett dolgozni. Felesége ausztriai munkavállalása után kutyás termékeket exportált a szomszédba, végül már az osztrák rendőrségnek dolgozott be.
Akkoriban még az osztrák és magyar hatóságoknál is csak bőrhámot viseltek a kutyák, így Sebő Gyula kitanulta a szíjgyártást, de közben egy olyan terméket fejlesztett ki, K9® Powerhám néven, amely formáját és funkcióját tekintve egyaránt kiszolgálta az igényeket.
Az ezredfordulóra az osztrák belügyminisztérium kutyakiképző központjaiban a JULIUS-K9® több termékét is rendszeresítették, ezeket az elvárások alapján zsebbel, fogóval és egyéb, a rendvédelemnél praktikus tartozékokkal láttak el. Akkoriban még nem gondolta, hogy lakossági terjesztéssel is sikereket érhetne el, mígnem 2003-ban a dortmundi világkiállításon el nem kapkodták az összes hámjukat.
Ezután formatervezési mintát, és szabadalmat jegyeztettek be termékeikre. „Az, hogy elsőként egy magyar cég öltöztette fel a kutyákat egy sima ruházaton túlmutató, dizájnos és praktikus felszerelésbe, ráadásul ezt 20 éve töretlen sikerrel csinálja, még a divatvilágban is páratlan. Ma már általánosságban elfogadott, hogy a kutyák számára nyakörv helyett kutyahámot vásárolnak”, állítja az ügyvezető.

[/bsf-info-box]

A feltaláló és dizájner becslése szerint az iparvédelmi költségeken felül csak Európában legalább évi 100 millió forintos bevételkiesést okozhatnak cégének az elsősorban kínai, pakisztáni és vietnami másolatok – legalábbis egy négy éve végzett kutatásuk szerint ilyen értékben kerülnek évente piacra a nem általuk gyártott hámok. Az évek óta folyó iparvédelmi küzdelem ráadásul humánerőforrás-igényes, három részleget kellett felállítaniuk: az egyik az online piactéren naponta felbukkanó másolatokat szűri, és kéri eltávolításukat, a másik a nemzetközi iparjogvédelemmel, míg a harmadik részleg a műszaki tartalom védelmével foglalkozik. A vitás helyzetek azonban néha csak úgy oldónak meg, hogy az adott online piacon cég is megjelenik a saját, eredeti termékeivel, mert „így hajlandók komolyabban venni panaszainkat, és letiltani a hamisítványokat”.

 

Rengeteget pereskednek világszerte, de itthon kapták a legnagyobb pofont

„A kutyahámoknál ugyanaz a kérdés, mint a például a Coca-Cola és a Pepsi üvegével: megkülönböztethető-e a két forma, ha nincs rajta a márkanév? Mi azt állítjuk, hogy a mi formánk egyedi, és ez a tájékozott fogyasztóknak is egyértelmű.” A cég a nemzetközi hadakozás mellett itthon most egy magyar egyéni vállalkozóval is perben áll, és elsőfokon a magyar bíróság megsemmisítette azt a formatervezési mintát, amelyre a JULIUS-K9® egy évtizede a teljes hazai gyártását alapozza. „Ez felfoghatatlan számunkra. Az oltalom elveszítése azt jelentené, hogy az online piacon nem tudnánk fellépni a másolatokkal szemben. A meghatározatlan származású termékek miatt rosszabb lesz a minőség, csökken az ár, ezzel pedig veszélybe kerül a magyar gyártás.”

Ha pedig külföldre kell költöztetni a céget, és csak exportálni tudunk Európába, az évi több százmillió forint adót sem itt fizetnénk be.

Az ügy múlt csütörtökön került másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla elé, amely úgy ítélt, hogy – mivel a megsemmisítés tárgya az egész Európai Unió területét érinti –, végső esetben az Európai Unió Bírósága tud a kutyahámok dizájnjával kapcsolatban állást foglalni. Magyarul: a cég egérutat nyert, egy a formatervezési minták ügyében rendszeresen eljáró európai bíróság elé kerül majd az ügyük. Az ottani döntés iránymutatásul szolgálhat a tagállami közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróságoknak is, hiszen a magyar cégek közül ők adják le a legtöbb formatervezési mintát – eddig több mint kétszázat – az európai uniós hivatalban.

Bármikor úgy járhatnak, mint az Adidas

A harc külső szemmel nézve az online piacon szinte reménytelennek tűnik, például azért, mert a bírósági eljárásokat rendre ellehetetleníti, hogy a koppintott termék vagy az azt gyártó cég neve egyik napról a másikra megváltozik. „Ráadásul az Adibas-sztori után simán elképzelhető, hogy egyszer valamelyik bíróság úgy ítéli, hogy pl. egy „Juliuu-K9″ felirattal ellátott hamisítvány nem is bitorolja a mi márkanevünket”, magyarázza az alapító.

Míg öt-tíz éve az új JULIUS-K9® termékek koppintásai többéves késéssel jelentek meg a piacon, addig tavaly az átfutás néhány hónapra rövidült. Bár a cég 2018-ban 5,4 milliárd forintos bevételt ért el, amely félmilliárddal meghaladta a 2017-es összeget, a hamisítványok elleni küzdelem miatt a nyereség csak töredéke a megszokottnak. „Tavaly el is kellett küldenünk hatvan embert, és a gyártóüzemeinkben néhány hónapra hatórásra kellett csökkenteni a munkaidőt. Képzelje el, hogy a kollektíva a bajban megerősödött, további elbocsájtások árán nem akarták visszaállítani a 8 órás munkarendet. Ha ilyen a közösség – akik ráadásul szerintem a világ legjobb kutyás felszereléseit készítik –, az nekem erőt ad a folytatáshoz, még többet dolgozom. Általában hajnali háromkor kezdem a napot.”

Két külön dolog a vállalkozói lét és a sikersztori

A Tisza mentén négy megye gyakorlatilag minden textilipari dolgozóját felszívta már a JULIUS-K9®, és országos szinten az ötszáz alkalmazottból háromszázan dolgoznak a gyártásban. A havi több százezer előállított termék minden alkatrésze Magyarországon készül. A dolgozókat textilipari képzés hiányában már a cég tanítja be és képzi tovább, de a megszűnt hazai alapanyaggyártással és a gyerekcipőben járó robotizációval is küzdenek. „Az űrhajókészítésen kívül mindenhez kell értenünk, pedig csak kutyafelszereléseket gyártunk” – vallja Sebő Gyula.

A JULIUS-K9®-nek Törökországban és Amerikában leányvállalatai, a Távol-Keleten pedig érdekeltségeik vannak, így Dél- Kelet Ázsiát leszámítva – ahol a hamisított termékek előbb foglalták el a piacot, minthogy az eredetiek megjelentek volna – mindenhol jelen vannak.

Ennek ellenére a vállalkozói lét és a „sikersztori” szerintem két külön dolog. Országhatáron belül is számos problémával kell megküzdenünk, de ha egy cég kilép a komfortzónából, és külföldre megy, aknamezőre lép.

A JULIUS-K9® rendszeresen kap megkeresést például autóipari alkatrészek gyártására is, de az alapító ragaszkodik a kutyás termékekhez: most egy „forradalmian új dizájnt” mutatnak be a hónap végén. Bár a rugalmas, ízületeket kímélő műszaki tartalmat már 2014-ben szabadalmaztatta, a hazai ipar akkor nem volt alkalmas a legyártására. Az új termék versenyautó formájára tervezett külsőt kap, mely reményeik szerint komoly védelmet jelent majd a hamisítókkal szemben.„Nem akarok mással foglalkozni; a kutyák szeretetreméltóak, és azt tanítják, hogy mi is azok vagyunk” – mondja Sebő Gyula. Ráadásul rengeteg újdonság vár még kidolgozásra – például kutya-lépésszámlálóra is lenne igény.