Hatalmas öröm, amikor a család egy kiskutyával gyarapodik. A kis kölyökillatú szőrgombóc mindennel játszani akar, és mindenki arcára mosolyt csal. Egy nagyon szép, de sok feladattal is járó korszak ez. Sok mindent kell ilyenkor megtanulnia a kiskutyának: a nevét, az otthoni szabályokat, néhány egyszerű vezényszót, és azt, hogy nem pisilhet a nappali közepére.
Figyeljük a jeleket!
Egy lakásban tartott kutya esetében az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell tanulnia, hogy a négy fal között nem végezheti el a dolgát. A kutya számára alapvetően nem is kellemes, hogy a padlóra vagy a szőnyegre piszkítson, sokkal szívesebben megy egy füves területre.
Vannak olyan alkalmak, amikor a kiskutya szinte biztos, hogy elvégzi a dolgát, így ha ilyenkor figyelünk, akkor jó esélyeink vannak arra, hogy időben megfelelő helyre vigyük a kölyköt. Evés és ébredés után például nagy valószínűséggel könnyíteni fog magán, így ilyenkor mindenképpen kapjuk fel, és szaladjunk ki vele. Arról ismerhetjük fel, hogy valamire készül, ha azt látjuk, hogy szaglászik, ugyanis piszkítás előtt a kutyák általában szimatolnak, keresik az alkalmas helyet. Ha jó helyre sikerült a pisilés, akkor mindig dicsérjük meg, hogy tudja, most jót csinált. Eleinte még akár falatot is adhatunk neki.
Próbáljuk ki a kutyapelenkát!
Ha kertes házban lakunk, akkor adott, hogy az udvarra visszük ki a kiskutyát. Egy többszintes társasházban ugyanakkor ez már nehézkesebb, mert az egészen pici kutya nem biztos, hogy kibírja, amíg leszaladunk a harmadikról. Ebben az esetben érdemes köztes megoldásként a lakásban kutyapelenkára szoktatni a kiskutyát. (A kutyapelenka vagy gyógyszertári betegalátét hátoldalán nedvességzáró fólia van, és nem ázik úgy át, mint az újságpapír.) Ezzel párhuzamosan a séták közben olyankor is dicsérjük meg, amikor a fűbe pisil. Amikor már kicsit nagyobb, és tud annyit várni, amíg ébredés után lejutunk a parkba, akkor már elhagyhatjuk az otthoni pelenkát. (Ha kedvencünk nehezen vált a pelenkáról a fűre, akkor próbálkozhatunk azzal, hogy először a fűre tesszük a pelenkát.)
A kutyapelenka akkor is hasznos lehet, ha kiskutyánk még nem kapta meg az összes szükséges védőoltást. Ebben az esetben ugyanis az állatorvosok még nem javasolják, hogy más kutyák által is látogatott helyre vigyük a kölyköt.
Néhány további tipp
- Ahhoz, hogy kiskutyánk minél előbb szobatiszta legyen, a lehető leggyakrabban ki kell vinnünk, hogy minimálisra csökkentsük a balesetek valószínűségét. Az utolsó sétát pedig időzítsük közvetlenül lefekvés előttre, és korán reggel vigyük ki (akár fel is kelhetünk hozzá éjjel).
- A kutyák a saját helyükre általában nem szeretnek piszkítani, így segíthet, ha beszoktatjuk egy szobakennelbe, és ide tesszük, amikor pihen. Ébredéskor pedig rögtön kapjuk ölbe, és vigyük olyan helyre, ahol elvégezheti a dolgát.
- Előfordul, hogy a kiskutya olyankor pisil be, amikor hazaérünk hozzá, és ő nagyon izgatott. Ilyenkor a legjobb, amit tehetünk, ha nem fokozzuk tovább ezt az állapotot, hanem várunk kicsit, amíg megnyugszik (közben levesszük a cipőt, kabátot, stb.), és utána nyugodt hangon üdvözöljük.
Mit ne tegyünk?
Ne szidjuk meg, ha csak utólag vettük észre, hogy baleset történt, és semmi esetre se nyomjuk bele az orrát, ha rossz helyre végezte a dolgát! Ha épp rajtakapjuk, hogy a szőnyegre pisil, akkor finoman jelezhetjük, hogy nem jó, amit csinál, de mivel még kölyök, ne legyünk túl szigorúak.
Biológiailag a kutya körülbelül féléves korára lesz elég nagy ahhoz, hogy huzamosabb időt kibírjon két séta között. Ennél fiatalabb korban még teljesen normális, ha néha előfordulnak balesetek. Legyünk türelmesek!
Varga-Molnár Orsolya