Szerző: Jandó Zoltán

Egy magyar házaspár valamivel több mint 20 évvel ezelőtt rájött, hogy nemhogy Magyarországon, de máshol a világon sem lehet igazán jó minőségű kutyahámot kapni. Ezért kifejlesztettek egyet, amit hosszú évekig saját autójukkal szállítottak át Ausztriába, a vámoltatás minden nyűgjével együtt. Mára a Julius K9 szügyhámja olyannyira etalon lett világszerte, hogy a legnagyobb globális gyártók is a magyar cég megoldásait kezdték másolni.

A Julius K9 története egy kis fűtetlen szigetszentmiklósi garázsban kezdődött. A kutyakiképzés területéről induló Sebő Gyula és volt felesége, Bakos Anikó azt ismerte fel, hogy – különösen a kutyákkal dolgozó szakemberek körében – komoly igény mutatkozna megfelelő felszerelésre, ilyet azonban senki nem gyárt. Szakmai tapasztalatát kihasználva ezért Sebő Gyula tervezett egy hámot, amit a már említett apró garázsban ők maguk kezdtek el bőrből, műbőrből gyártani.

Száz kilométeres szél a senkiföldjén

Itthon azonban nem igazán mutatkozott igény a jó minőségű, ezért drágább kutyafelszerelések iránt, az érintett szervezetek beérték a törvényi előírásoknak megfelelő olcsóbb felszereléssel. Így tulajdonképpen a kezdetektől adottság volt, hogy külföldön értékesítik a termékeket. Személyesen járták a kereskedőket, illetve a kiállításokat, és böngészték az arany oldalakat vevőket keresve. Az első igazán nagy határon túli partnerüket, az osztrák németjuhász-egyesület vezető kereskedőjét is egy ausztriai kutyaiskolában ismerték meg, ahol Sebő Gyula is dolgozott kiképzőként. A kapcsolatnak köszönhetően egyik pillanatról a másikra több száz osztrák kutyaiskolába jutott el a magyar hámok híre, majd maguk a hámok is. Pedig utóbbi akkor nem volt még evidencia. A 90-es évek végén még nem léptünk be az EU-ba, a határon szigorú ellenőrzés volt, a vállalkozó-házaspár pedig még nem rendelkezett annyi tőkével, hogy fuvarost fogadjon.

„Mi voltunk talán az egyetlenek, akik maguk szállítottak és vámoltattak el a határon könnyűipari termékeket. Minden héten elmentünk Hegyeshalomig, majd miután a magyar oldalon megkaptuk a szükséges pecséteket, a senkiföldjén – ahol mindig 100 kilométer per órás szél fújt – átsétáltunk az osztrákokhoz. Közben fegyveres határőrök igazoltattak, és csak utána juthattunk el az osztrákok épületéig. Nekünk az volt a fontos, hogy ne kelljen soha a kamionok közt várakoznunk, az épp rendelkezésre álló kocsi pedig dugig tele legyen.

Néha túllőttünk a célon. Egy 106 -os Peugeot tetőcsomagtartóján másfél méter magasan púpozott kutyamatracokkal már inkább néztünk ki vásározóknak, mint profi kereskedőnek – idézi fel a két évtizeddel ezelőtti időket Sebő Gyula.

Bár már ekkor is elsősorban a hámok voltak a fókuszban, a matracok sztorija is mutatja, hogy mindennel próbálkoztak a vevők igényeinek kielégítése érdekében. Idővel azonban ezek egy része szépen kikopott. A hámokat viszont folyamatosan fejlesztették. A megrendelések növekedésével párhuzamosan egyre fontosabbá vált, hogy valahogyan automatizálják a termelést, erre pedig a bőr- és a műbőr termékek – amelyek mögül ráadásul épp ekkor Európa-szerte kezdett eltűnni a teljes iparág – nem voltak alkalmasak. Éppen ezért szép fokozatosan átálltak a textiltermékekre, és elkezdtek bérgyártókkal is dolgoztatni. A hámok így már nem a kis műhelyben készültek.

Egy lopott autó hozta meg a nagy üzletet

Közben keresték a további értékesítési lehetőségeket is. Ahogy Sebő Gyula fogalmazott: „mindenhova próbáltunk bekúszni a termékeinkkel”. A 2000-es évek elején találkoztak egy kereskedővel, aki azt ígérte, hogy kapcsolatba hozza őket az osztrák rendőrséggel, amelynek szájkosarakat gyárthatnak majd.

„Kaptunk is néhány rendőrségi termékmintát az osztrák kereskedőnktől, amiket azonban Gyula kocsijával együtt egy éjszaka Újpesten elloptak. A kereskedő tajtékzott a szájkosárminták miatt, ezért úgy döntöttünk, inkább mi megyünk be az osztrák kutyás egység központjába, és személyesen vállaljuk a felelősséget” – meséli Bakos Anikó.

Ott azonban nem is értették, miről beszélnek. Közölték, hogy ezek már rég leselejtezett termékek voltak, ne is törődjenek velük. Viszont, ha már ott jártak, elkezdték faggatni őket, hogy mivel foglalkoznak. A beszélgetésnek pedig megállapodás lett a vége, így ettől kezdve közvetlenül szállíthatták a saját termékeinket.

Az osztrák rendőrség pedig rengeteg új kaput nyitott meg.

Ekkor még volt kapcsolata a rendőröknek a mentőkutyásokkal és a hadsereggel is, így hamarosan Ausztriában minden fontosabb szervhez eljutottak a Julius K9 hámjai. Nem sokkal később pedig ugyanezeken a kapcsolattokon keresztül Németországba, sőt Afganisztánba is.

Bogárból Porsche

Jó ideig azonban elsősorban „a munkakutyás” területen voltak csak ismertek a szigetszentmiklósi cég termékei. Ez 2003-ban változott meg, amikor egy nagy autónyi áruval kimentek a dortmundi kutyás világkiállításra, ahol hatalmas sikert arattak. „Ez volt az a pillanat, amikor rájöttünk, hogy jó, amit csinálunk, és ebből meg is lehet élni” – mondja Sebő Gyula. A cég dinamikusan növekedett.

A világkiállítás évében alig 20 milliós bevétel öt év alatt több mint hússzorosára nőtt,

és 2008-ban már szép nyereséget is termelt a vállalat. Ekkor jutott el addig a társaság, hogy a korábban forráshiány miatt halogatott termelési beruházásokat meglépje, és létrehozták első saját üzemüket. Azóta több másik egységet is nyitottak, de közben – a rugalmasság érdekében – a bedolgozói hálózat egy részét is megtartották, továbbfejlesztették.

Ahogy az értékesítést is. Mivel a kezdetektől cél volt, hogy nagy mennyiséget adjanak el, egy nagykereskedői partnerhálózatot építettek fel, amely a mai napig működik, és mostanra világszintű méretet öltött.

Közben a termékfejlesztések szempontjából is élen járt a vállalkozás. Így amellett, hogy a ma 20 éves termékcsaládjuk még mindig sikeres, 2010-ben egy új hámmodellel is kijöttek IDC márkanév alatt, ami szintén jól fogy, és magyar, illetve nemzetközi dizájndíjakat is nyert.

„Ha egy hasonlattal szeretném bemutatni a szügyhámjaink dizájnjának változását, akkor elindultunk egy Volkswagen Bogárral, és tíz év alatt lett egy Porschénk” – magyarázza a cégvezető.

Minden erőt lekötött a növekedés

Ez a Porsche pedig annyira jól ment, hogy tavaly már havi 160 ezret gyártottak belőle. A gyors növekedés pedig az elmúlt években teljesen le is kötötte a cég minden kapacitását. Bár ekkor is foglalkoztak innovációval, a fejlesztésekből egy darabig a szűkös erőforrások miatt nem lett termék: amíg a régi hámok megrendeléseivel foglalkoztak, több tucatnyi innováció kallódott a fiókban, megvalósítatlanul. Eközben viszont a konkurensek – látva a Julius K9 sikereit a szügyhámok területén – elindultak egy másik irányba, és elkezdtek egy másik kialakítás, a nyakhámok szegmensében újítani, és azt jelentős reklámmal megtámogatni. Ilyen fejlesztései ugyan a magyar cégnek is voltak, de itt a konkurensek előbb léptek. A tavalyi csúcs után jött egy kis visszaesés, de ezt nem élték meg katasztrófaként, sőt igyekeztek a maguk javára fordítani, és több energiát fordítani a fejlesztésekre, a hatékonyságra. A hibákból tanulva a közelmúltban piacra dobtak egy olyan nyakhámot, ami reményeik szerint hasonló módon forradalmasítja majd a piacot, mint az első termékeik. Erre minden esélyük megvan, hiszen a termék elnyerte a Reddot nemzetközi dizájndíjat, és

az Egyesült Államokban, illetve az Egyesült Királyságban tudományos cikkekben is vizsgálják a kedvező hatásait a kutyákra nézve.

Mivel a korábbi hámmodelleknél komoly gondot jelentettek a hamis termékek, az IDC család, majd később az új nyakhám esetében már az innováció jogvédettségére is maximálisan figyeltek, és igyekeznek segíteni a kereskedő partnereiket is a másolatok elleni fellépéssel. Közel 40 online felület jogi ellenőrzését végzik közvetlenül Magyarországról, és a nemzetközi nyomozóhatóságokkal is együttműködnek.

Így kerültek először kapcsolatba az olyan nagy online piacterekkel is, mint az Amazon vagy éppen a kínai Alibaba. A kezdeti jogi levelezések után felismerték, hogy az internetes eladásokban a kutyafelszerelések területén hatalmas potenciál van, így ma már az értékesítés nagyjából 30 százaléka ilyen csatornán történik. A tervek szerint ez a jövőben tovább nőhet. Ezt segíti a cég online kereskedelmi csoportja.

Mások is igényt tartanak a márkára

A csoport üzletileg is egyre jobban teljesít. A szervezeti átalakítások következében a tevékenységeket most a K9 Sport Kft. fogja össze, amelynek árbevétele folyamatosan emelkedett az elmúlt években, tavaly pedig az 5 milliárd forintot is átlépte. A társaság eredmény soron is jól teljesít, és bár az előző egy-két esztendőben kissé romlottak a mutatók, így is a hazai, illetve az iparági átlag felett vannak.

Mindezt úgy, hogy az elmúlt időszakban létszámban is hatalmasat nőttek. A két emberrel induló cég még 2013-ban is csak 50 alkalmazottat foglalkoztatott, jelenleg azonban már több mint 400-an vannak.

A tulajdonosok a sikert azonban nem csak a pénzügyi mutatókban mérik. A legfontosabb eredményeiknek a mai gazdasági viszonyok között nélkülözhetetlen helyzetfelismerő és alkalmazkodó képességet, az új termékekben rejlő potenciált és a mögötte dolgozó fejlesztőcsapatot tartják.

Mindemellett a márka népszerűsége erőteljesen nő. Olyannyira, hogy a márkanév használatára sikerrel szerződtek más cégekkel a kutyafelszerelést nem érintő termékek esetében. Így van már több kiegészítőjük és állateledelük is. Ezeket mindig partnercégek gyártják, ám arra nagyon figyelnek, hogy a minőség megfeleljen az elvárásaiknak, hiszen egy baki erősen márkaromboló lehetne.

Forrás: G7