Megrágott kerti bútor, karmolásnyomok az ajtón, kibelezett plüssjátékok, szétrágott papucs, kráterek a kertben. Ismerős? Ha gyakran mész félve haza, vajon ma milyen meglepetéssel vár kutyád, akkor ez a cikk neked szól.

Talán az egyik legbosszantóbb kutyaviselkedési probléma a rongálás. Rengeteg takarítással és fejfájással jár, főleg, ha szeretett vagy drága tárgyak esnek áldozatául a rágcsálásnak. De miért érzik úgy a kutyák, hogy miszlikbe kell szaggatni minden egyes játékot vagy elöl hagyott cipőt? Több ok lehet a viselkedés hátterében, de egy biztos: nem direkt a gazdi bosszantása a cél. A rágcsálás része a normális kutyaviselkedésnek, de a túlzott mértékű rongálás akár komolyabb viselkedési probléma jele is lehet.

 

Kölyökkutyák

Fiatal kutyusok esetében teljesen természetes a rágcsálás. Mint ahogy a kisbabáknak is fájdalommal jár a fogzás, a kölyökkutyáknak is muszáj csökkenteni a fájdalmat, amikor jönnek a felnőtt fogaik. Ez általában 5-6 hónapos kor körül zajlik le, és ebben az időszakban különösen fontos megfelelő rágnivalót biztosítani kiskutyánk számára. Strapabíró gumi vagy műanyagjáték, pamutfonalból készült kötél, megfelelő méretű nyers csont, de akár egy üres kartondoboz vagy műanyag flakon is órákig lefoglalhatja kölyökkutyákat. Figyeljünk arra, hogy kiskutyánk ne nyelje le a játékok darabkáit.

 

Felnőttkori rongálás

Kutyatrénerként sokszor találkozom rongálás nyomaival, volt olyan gazdi, aki nem vett több ágyat vagy takarót a kutyájának, mert a többit is szétrágta, biztos nem kell neki… Hm, biztos?  Rágcsálni felnőtt, sőt idősebb kutyusoknak is kell, hiszen így ismerkednek a világgal, mondhatni a szájuk a kezük. Ha nincs kéznél (szájnál) megfelelő játék, akkor nagy valószínűséggel találnak maguknak valami mást. Ezért fontos, hogy mindig legyen elől többféle játék, ami közül választhat kutyánk. Nem érdemes egyszerre száz labdát vagy plüssállatot elöl hagyni, inkább cserélgessük a játékokat pár hetente, és akkor a régi is újnak tűnik.

Ha kutyánk minden játékot szétszaggat, netán lenyeli a sípot akkor érdemes inkább hosszantartó természetes ehető rágcsába fektetni az újabb plüssáldozatra szánt pénzt. Egy szárított sertés vagy marhafül sokkal biztonságosabb és olcsóbb, mint egy vattatöltelékkel teli plüssmackó. A nyers marhacsont is remek elfoglaltság lehet, de fontos, hogy ne adjunk nyers sertéscsontot a veszélyes fertőzések elkerülése végett.

 

Okok, megelőzés

Sok kutya megfordult az évek során az otthonomban, és egy biztos: megtanítottak a rendrakás fontosságára. Ha nem akarjuk, hogy valamit a kutyánk tönkretegyen, akkor azt el kell pakolni, csakúgy, mint a kisgyermekek esetén. De nemcsak a kutya okozhat kárt, sok veszélyforrás is van lakásban és kertben is, pl. elektromos vezetékek, vegyszerek, mérgező növények, vagy akár a sípolós játék sípja, ami komoly gondokat okozhat.

A játékok szétrágása jelezhet frusztrációt, ez esetben a játék szétcincálása a cél, a vatta kihúzkodása, a síp megsemmisítése. Ilyen kutyusoknak a különösen erős játékok valók, extra erős varrással, töltelék és síp nélkül. Bútorok rongálása utalhat mentális vagy fizikai stimuláció hiányára – ezek orvosolhatók több mozgással, tréninggel, a kutya életterének izgalmasabbá tételével, pl. több fekhely biztosításával, különböző etetési módokkal, interaktív játékokkal.

 

Unatkozás vagy szeparációs szorongás?

Honnan tudjuk, hogy kutyánk rongálása unatkozásból fakad vagy esetleg pánikrohamot kapott távollétünkben? A szeparációs szorongás szívszorító jelenség, amikor a gazditól való elszakadás miatt a kutyánk stresszel. Különböző fokozatai vannak: lehet, hogy kutyánk nem ugat, csak némán ül az ajtóban órákon keresztül, vagy a másik véglet, amikor nyilvánvaló rongálás vagy menekülés nyomait látjuk hazaérkezve. Manapság sajnos nagyon sok kutyát érint – naponta találkozom újabb esetekkel. Elég komplex betegség, fajtától függetlenül bárkinél kialakulhat, de sok szaporítótól származó illetve menhelyes kutyus érintett.

Ha a bejárati ajtón, ablakkereten vagy teraszajtón látunk rongálást, érdemes levideózni, mit csinál kedvencünk a távollétünkben. Erre alkalmas egy átlagos fényképezőgép, táblagép vagy bármi, ami legalább fél órányi felvételt rögzíteni tud. Vannak különböző ingyenes telefonos alkalmazások is, amivel élőben figyelhetjük, mit csinál kutyánk. Indítsuk el a felvételt és adjunk neki valami ehető rágnivalót (pl. marhaín, fogtisztító rúd), amikor elmegyünk otthonról. Ha kutyánk elveszi a jutalomfalatot és boldogan rágcsálja, majd lefekszik a helyére aludni, akkor nagy valószínűséggel nem kell aggódnunk.

Amikor egy kutya nem nyúl a szeretett jutalomfalathoz, vagy ahogy kilépünk az ajtón, felpattan és elkezd fel-alá járkálni, esetleg ugat vagy vonyít, az ajtót bámulja vagy kaparja, akkor lehet, hogy szeparációs problémával állunk szemben. Extrém esetben nem csak enyhe stresszreakcióról van szó. Vannak ebek, akik pánikrohamot kapnak és menekülni próbálnak, általában a gazdájuk után, és ilyenkor az ajtófélfa, ablakkeret vagy a komplett ajtó bánja. Kertben tartott kutyák esetében a folyamatos ugatás, vonyítás, szökés(i kísérlet) is lehet gyanús jel. Van, aki csak kicsit szorong gazdája távollétében, és egy idő után lenyugszik. Volt olyan befogadott menhelyes kutyusunk is, aki 4 órán keresztül folyamatosan kaparta az ajtót, pedig vele volt a testvére. A szeparációs szorongás komoly betegség, a kutya és a gazda életére is kihatással van, ezért érdemes mielőbb segítséghez fordulni, mert magától nem múlik el.

 

Kínába menet vagy kínjában?

Sok gazdi panaszkodik, hogy a kutyája felássa a kertet. Az ásás is normális viselkedés, de ha túlzott, illetve bizonyos helyekre koncentrálódik, akkor pánik vagy szorongás jele is lehet. Egyedenként, sőt fajtánként változó, ki mennyire szeret ásni. Bár nem lehet általánosítani, de pl. egy tacskó vagy egy Jack Russell terrier nagyobb valószínűséggel ás, mint egy Shih Tzu, mert nekik az volt az eredeti céljuk, hogy kisebb rágcsálókat ássanak ki a föld alól.

Külön ásóhely kialakításával megelőzhető, hogy a szépen karbantartott gyepet ássa ki ebünk. Erre egy földdel vagy homokkal feltöltött műanyag gyerekmedence vagy homokozó kiválóan alkalmas lehet. Néhány jutalomfalat elrejtésével és egy kis biztatással kutyánk hamar rájön, hol érdemes ásni.

Ha az ásás a kapu vagy a kerítés alatti területre koncentrálódik, akkor érdemes elgondolkodnunk, vajon élvezi-e kutyánk az egyedüllétet. A szökés hátterében más okok is lehetnek, pl. tűzijáték, mennydörgés, tüzelő szuka, ez esetben a kutya akkor is elmenekülhet, ha a gazdi épp otthon van.  Ha tudjuk, mitől pánikol kutyánk, egyszerűbb megelőzni a bajt, mint a kerítést megmagasítani, vagy utólag sajnálkozni.  Engedjük be kutyánkat a lakásba, kapcsoljuk be a tévét vagy rádiót, hogy tompitsuk a vihar vagy tűzijáték hangját. Sőt, akár nyugtató klasszikus zenét is játszhatunk kedvencünknek, amit kifejezetten a kutyáknak komponáltak (pl. “Through a Dog’s Ear” CD). Az ivartalanítás sok szökési kísérletet megakadályozhat (szuka és kan kutyák esetén is). Sok országban már kötelező a nyakörvhöz rögzített biléta, amelyen a kutya neve és a gazdi telefonszáma is megtalálható, ezzel nagyban megkönnyítve az elveszett kutyusok hazajutását.

Kedvencünk jóléte miatt is fontos a rongálás hátterét kideríteni. Társas lényként nagyon fontos, hogy megfelelő inger érje kutyánkat és együtt tudjon lenni embertársaival, még akkor is, ha nem bejárós a lakásba. Ha gyanítjuk, hogy a destruktív viselkedést nem az ingerszegény környezet és a mozgáshiány okozza, hanem esetleg szorongás vagy pánikroham áll a háttérben, akkor ajánlott állatorvossal konzultálni a lehetséges kezelésről.

A kölyökkori rágcsálás bizonyos mértékig normális viselkedésnek tekinthető, ám ha négylábú kedvencünk folyamatosan újabb és újabb meglepetéssel rukkol elő, érdemes büntetés helyett utánajárni, hogy miért rongál kutyánk. Ha megtaláltuk az okot, akkor a megoldás is közel van. Hajrá, elő a kamerákkal, nézzétek meg, mit művel kutyátok, amíg nem vagytok otthon.

 

Lábady Bea

Akkreditált kutyaviselkedési tanácsadó és tréner