Kezdő kutyásként első hallásra megdöbbentő lehet az az összeg, amit egy tenyésztő a kiskutyáért elkér. Különösen, ha az ember az apróhirdetéses oldalakon azzal szembesül, hogy másutt annak az árnak a töredékéért lehet ugyanolyan kölyköt kapni. Vagy mégsem?

Nem ritka, hogy egy tenyésztő egy törzskönyvezett kutyáért 2-300 ezer forintot is elkér, de ez az összeg akár 1500 euróra is felkúszhat, ha valami különlegeset szeretnénk (a külföldi tenyésztők árairól nem is beszélve). A hozzá nem értők ilyenkor csak azt látják, hogy a törzskönyv milyen sokba kerül, pedig valójában nem is az a drága.

 

Mennyibe kerül a törzskönyv?

6000 forintba, ha valaki tagja a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületei Szövetségének, mígnem tagoknak ennek a dupláját, 12 ezer forintot kell fizetni. Szóval nem, nem a törzskönyv a drága, az ugyanis csak annyit igazol, hogy a kutya valóban azoktól a szülőktől származik, amelyeknek a neve a papíron szerepel.

Ugyanakkor a fajtagondozó szervezetek előírásai szerint csak azok az almok kaphatnak törzskönyvet, ahol a szülők rendelkeznek a megfelelő minősítésekkel, valamint a szükséges egészségügyi vizsgálatokon megadott eredményt értek el. Ezek pedig mind nagyon komoly összegekbe kerülnek. A kiállításokon a nevezési díjak 4-6000 forint körül kezdődnek, míg az orvosi szűrések több tízezer forintba kerülnek. Vannak köztük ugyanis olyanok, amelyekhez az állat bódítása szükséges (például a könyök, a váll és a csípő röntgennel történő szűréséhez), míg vannak olyan genetikai vizsgálatok, amelyeket itthon nem is lehet elvégeztetni, így ehhez külföldi laborba kell elküldeni a mintákat.

Ha munkakutya-fajtáról beszélünk, akkor ezekhez még hozzáadódik az a rengeteg idő és energia, amit a gazda a kutyába beletesz azért, hogy megszerezzék a munkavizsgát, illetve az egyéb munkaeredményeket. A minőségi táplálék és a megfelelő orvosi ellátás (az oltások, a külső- és belső paraziták elleni védelem) pedig szintén rengeteg pénzbe kerül.

Mit kapunk ezért a vételárért?

Egy olyan kölyökkutyát, amelyik biztos, hogy attól a szülőpártól, abból a fajtából származik, és így nagyjából tudjuk, hogy mire számíthatunk a későbbi tulajdonságait illetően.

Persze ezen a neveléssel sokat lehet változtatni pozitív és negatív irányba is, de mondjuk azt nagyjából tudhatjuk, hogy egy retriever jó eséllyel vízimádó lesz, míg a vizslával jókat lehet kocogni, a mudi pedig minden apró neszre jelezni fog.

Sajnos a törzskönyv arra nem ad garanciát, hogy a kölyökből teljesen egészséges felnőtt lesz, mivel a genetika nem mindig 1+1=2. De ha jó tenyésztőtől vásárolunk kölyköt, és a felmenők több generációra visszamenőleg mentesek az örökletes betegségektől, akkor kisebb a valószínűsége annak, hogy ezek a betegségek a kutyánknál problémát okozzanak. Ha pedig mégis kiderül valami, akkor a felelős tenyésztő (az adásvételi szerződésben foglaltaknak megfelelően) kárpótolja a gazdát. Akár azzal, hogy beszáll az orvosi költségekbe, vagy visszaadja a kutya árának egy részét, esetleg felajánlja, hogy visszaveszi a kutyát, és a következő alomból ad egy másik kölyköt.

Ezzel szemben az olcsó kutyát áruló szaporító valószínűleg nem végezte el ezeket az egészségügyi szűréseket, így kiszámíthatatlan, hogy milyen lesz a kölyök egészségi állapota. Ha mázlink van, akkor megússzuk, de rossz esetben még az is lehet, hogy egyszerre lesz például csípő- és könyökízületi diszpláziája. A szaporítóhoz pedig ilyenkor hiába fordulunk, mert csak széttárja a karját, és jó esetben sajnálkozik, de segíteni nem valószínű, hogy fog.

Miért éri meg a drága kiskutya?

Mert egy kutya életében a vételár még így is elenyésző tétel lesz. Az oltások az első évben 20-25 ezer forintba kerülnek, utána évente nagyjából 10 ezer forinttal lehet számolni. Az élősködők elleni védelem az állat méretétől és a szer jellegétől függően legalább 3000 forint havonta. Az ennivalóban nagy a szórás, de ha egy jobb minőségű tápot etetünk, és valamilyen kiegészítőt is adunk a kutyának, akkor havonta legalább 10 ezer forinttal számolhatunk. Pénzbe kerül az ivartalanítás, a kutyaiskola, és ahogy a kutyánk öregszik, várhatóan az állatorvosnál is gyakrabban meg kell majd fordulni. Egy-egy komolyabb orvosi beavatkozás, műtét pedig akár százezrekbe is kerülhet. (Ma már többféle kisállatbiztosítás létezik, érdemes ezeknek utánajárni, mert jól jöhet, ha baj van!)

De ha nincs ennyi pénzem?

Akkor még mindig ott van az örökbefogadás. Ha ragaszkodunk az adott fajtához, akkor vegyük fel a kapcsolatot az illetékes fajtamentő szervezettel! Ugyan az állatvédőknél gazdákra váró kutyák rendszerint már nem kölykök, de ez ne riasszon el senkit, a kutyák ugyanis 1-2 hét alatt képesek az új gazdához ugyanolyan erősen kötődni, mint az előzőhöz. A felnőtt kutyáknak ráadásul megvan az az előnyük, hogy már túl vannak a rágással járó fogváltáson, talán már szobatiszták is, és jó eséllyel nyugodtabbak, mint a kölykök vagy a kamaszok. De ha fajtamegkötés nélkül “csak” egy társra vágyunk, akkor bátran nézzünk körül a menhelyeken, ahol rengeteg hálás kutya vár gazdára, és biztosan megtaláljuk köztük azt, amelyik a leginkább passzol hozzánk.

Varga-Molnár Orsolya