A félénk kutya viselkedése sokszor összetéveszthető a „félnivaló”, vagyis agresszív kutyáéval. Ez azért van, mert a félénk kutya például gyakran „megugrik” a póráz végén, és ugatja a benne félelmet keltő embert, másik kutyát, esetleg tárgyat – azért, hogy mihamarabb elriassza azt.

Persze sok félénk kutya csak érdeklődésmentesnek, levertnek, „depressziósnak” hat, és lehet, hogy egy véletlenül elejtett, csempén csörrenő kanál riasztja a kanapé mögé, vagy a porszívó zúgása kelt benne indokolatlan rettegést.

A félős kutyák viselkedésének több oka is lehet. Az egyik lehetséges ok az állat múltjában kereshető. Ha a kutya például menhelyről örökbefogadott, és nem ismert (vagy éppenséggel nagyon is ismert) az előélete, a korábban esetleg durva bánásmódban részesült állat visszahúzódó viselkedése nem is szorul további magyarázatra. Amennyiben ilyen eshetőség nem áll fenn, jellemzően a kutya genetikájának, tapasztalathiányának, szocializálatlanságának kombinációja okozza a félénk viselkedést. Utóbbi két tényező főleg a kutya kölyökkorában hagyhat maradandó nyomot, és hat ki később a felnőtt állat viselkedésére.

Tehát ha kölyökkutyánk nincs eleget más állat, ember társaságában, nem hall sokféle hangot, zajt maga körül, nem tapasztal sokféle érintést, simogatást, elképzelhető, hogy antiszociális, félénk, esetleg félénkségét látszólagos agresszióval leplező felnőtt kutya lesz belőle.

 

 

Lássuk, hogyan segíthetjük kutyánkat, ha a probléma már adott. Nézzünk pár gyakorlatot, feladatot, amikkel jó eredményeket érhetünk el kutyánk félelmeinek leküzdésében, önbizalmának erősítésében.

• Alkalmazhatunk egyfajta terápiát, miszerint pontosan azokkal a dolgokkal, helyzetekkel hozzuk „találkozásba” kutyánkat, amik félelmet keltenek benne. Persze kis adagokban, tudatosan próbálva hatni rá, pozitív asszociációt ébreszteni benne az adott dolog iránt. Ha kutyánk fél a más kutyákkal való találkozástól, próbáljunk vele parkok, kutyás helyek közelébe menni, de egy jó ideig nem direkt kontaktba hozni más kutyákkal. Csak egy bizonyos, számára is elfogadható távolságból szemléljük kutyánkkal a közelben sétáló, játszó fajtársait, és adjunk neki pozitív megerősítést, ha nem mutat ki félelmet. Akár jutalomfalatot is adhatunk neki minden alkalommal, amikor egy kis változást, nyugodtabb közeledést tapasztalunk részéről más kutyák felé.
• A forgalmas utakon szorongó kutyát segíthetjük azzal, ha csendesebb környékről fokozatosan városiasabb utcák felé sétáltatjuk, természetesen minden apró fejlődést valamilyen módon jutalmazva, negatív érzését ezzel lassan semlegessé, pozitívvá alakítva folyamatos megerősítéssel. A kutya legjobban asszociációk által tanul.
• Az önbizalomhiányos kutya öntudatát egészségesebb szintre tornázhatjuk úgy, hogy sokszor ismételt, egyszerű feladatokat adunk neki, a jól végrehajtott feladat méltó elismerésével. A kutya agyában a következő fog lejátszódni: „Azt mondja, „fekszik!” én lefekszem, és nagyon megdicsér érte. Akkor ügyes vagyok, nem? És megint. Megint ügyes vagyok!” Ez természetesen egyfajta engedelmességi tréning is egyben – azonos parancsszó, azonos cselekvés, mindig azonos eredménnyel. Az önbizalomhiányos kutyának szüksége van erre az állandóságra, következetességre.
• Ha kutyád nem engedelmeskedik, esetleg a megszokott, egyszerű feladatoknál is ellenállást mutat, ne erőltesd, ne kényszerítsd, mert makaccsá válhat, és a szinte önkéntelenül felemelt hang a félénk kutya kevés önbizalmát is azonnal lerombolja. Mivel a cél az önbizalom növelése, mindig csak a pozitív megerősítés segíthet.
• Etesd a kutyádat kézből! Ha esetleg nagyon félénk örökbefogadott kutyád van, aki még benned sem bízik, próbáld meg, hogy nagyobb darabos száraz tápot vagy jutalomfalatokat egyenként, kézből adsz neki. Ha már bizalommal veszi el, lassan próbálhatod közben a másik kezeddel érinteni, simogatni a buksiját – ha visszahúzódik, türelmesnek kell lenned. Előbb-utóbb össze fogja kötni a kutya a (jutalom-)falat pozitív élményét az emberi érintéssel.
• Nagyon jó önbizalom-növelő játék a kincsvadászat. A legtöbb kutya szereti megkeresni eldugott játékát, és ez a gyakorlat többszörösen összetett, tehát kihívást, sikerélményt, önbizalom-erősödést ad. Először is el kell érned, hogy kutyád nyugton, egy helyben várja, hogy eldugd a játékot. Ez remek engedelmességi gyakorlat, nálunk a „Marad!” parancsszó tökéletesen működik ennél a játéknál (aminek ismerete egyébként más élethelyzetben is igen hasznos lehet). A kutya a „Keresd!” vagy hasonló rövid parancsszóra, élvezettel fogja keresni az eldugott játékot, ami – mivel a gyakorlatot önbizalom növelésére alkalmazzuk – természetesen nem lesz lehetetlenül nehéz helyen.

Adott esetben lehet könnyíteni a feladaton úgy, hogy a kutya éppenséggel lássa, hova dugtuk el a játékot – számára az élményen, sikerélményen nem fog változtatni, az önbizalmát pedig ugyanúgy erősíti.

Féljen tehát a kutyád akár forgalomtól, gyerekektől, zajoktól, más kutyáktól, vagy éppenséggel tőled – lehet segíteni rajta. Ha megszerzed a kutyád figyelmét, és célzott feladatokkal, játékokkal következetesen irányt mutatsz neki, nyert ügyed van. A rászánt idő és figyelem a kutyában negatív érzéseket keltő szituációkat képes kezelhetővé, akár pozitívakká is varázsolni.

Bányai J. Márk

 

Felhasznált források:

https://moderndogmagazine.com/articles/5-ways-help-shy-fearful-or-anxious-dogs/78057

https://simplyfordogs.com/dog-confidence/9-strategies-building-confidence-dog/

https://www.homewardtrails.org/resources/dogs/helping-the-shy-or-fearful-dog/#.W6tI0XszbIV

Image Credit: Well Pet Coach