A kutyák ivartalanításával kapcsolatban számtalan kérdés merül fel. Érdemes tisztázni az ide kapcsolódó fontosabb tényeket, valamint eloszlatni pár tévhitet és félreértést. Tudományos értekezés helyett sokkal inkább informatív, olvasmányosan tájékoztató célú írásom ezért született.
Van szükség kedvenceink ivartalanítására? Számít-e egyáltalán?
A világhálón szép számmal található írott anyag ebben a témában magyar és külföldi oldalakon egyaránt, és noha többségük jól tájékoztat, én kivétel nélkül száraz, csak tényekre szorítkozó dokumentációkat találtam.
Most kötetlenebb formában, egy elképzelt dialógussal próbálom az ezzel kapcsolatos, gyakoribb kérdéseket körüljárni.
– Szia Tibor! Ezer éve nem láttalak! Hogy mennek a dolgok a menhelyen?
– Köszönöm, sok a munka, de nem panaszkodom – bármit megteszünk a kutyáinkért, hogy segítsük őket, gazdát találjunk nekik. Ez nekünk küldetés.
– Apropó, lehet hozzád pár kérdésem kutyás témában?
– Persze, bátran!
– Képzeld, Csillag, a vizsla szukám már fél éves, Harcos, a kan terrierkölyök pedig négy hónapos lesz a héten. Gondolkodom az ivartalanításukon. Bár lehet, hogy Csillagnak hagynám egyszer, hogy anya legyen és utódokról gondoskodjon, mielőtt ivartalaníttatom. A szomszéd gyakran elszökő kutyája egy gordon szetter kan. Biztos érted… Még ha keverék kutyusok lennének is, biztos találnék gazdát nekik, mert mindkét potenciális szülő gyönyörű állat. Szerintem még pénzt is lehetne kérni értük. Tudnál tanácsot adni? Te biztos többet tudsz ezekről, meg arról is hogy érdemes-e a kockázat, jó döntés-e vállalni az ivartalanítást Harcosnál, és talán Csillagnál is.
– Nos, azt hiszem elég jó barátok vagyunk ahhoz, hogy kertelés nélkül megmondjam a véleményem neked. Nem felelősségteljes kutyatulajdonosra vall, hogy azt mondod, majd elpasszolod valahová a keverék kölyköket. Gondolj csak bele, mi van, ha teszem azt, 8 kölyök születik? Első ellésnél előfordul ilyen szám. És ha tényleg korcsnak néznek ki, hiába szép mindkét szülő? Ne felejtsd el, hogy ez előfordulhat. Biztos, hogy mindnek találnál jó gazdit? Ha pedig nem, akkor mi lesz velük? Nem is folytatom, már biztos érted már, hogy ez nem jó megoldás.
Egyébként sajnos ezért is népszerűbbek a kan kutyák az országban. Tudniillik sok gazdi el sem gondolkodik rajta, hogy ha kedvencük elkószál néha, befedezhet egy épp tüzelő szukát. Vagy csak nem törődnek vele, hiszen más gondja lesz a nem kívánt alom. Csak tudod, így kerül sok kutya az utcára, így lesznek tele a menhelyek, mint a miénk is. Hogy rosszabb „megoldást” ne is említsek. Remélem nem bánod, hogy őszinte voltam.
– Nem. Sőt, örülök, hogy egyenesen beszélsz. És ezt tényleg nem gondoltam végig mostanáig. De az sem igaz akkor, hogy egy szukának legalább egyszer tüzelnie kell ahhoz, hogy egészségesen kifejlődjön?
– Ennek semmi valóságalapja nincs. A minél korábban elvégzett ivartalanítás viszont jelentősen csökkenti az emlődaganatok kialakulásának esélyét. A beavatkozás veszélyeire pedig azt mondom: mindkét kutyánál nagyobb a kockázat, ha nem estek túl a rutinműtéten. És még pont jókor találkoztunk, mert ivarérettség előtt legjobb átesni a beavatkozáson.
– Több a kockázat műtét nélkül? Hogy-hogy?
– Hosszútávon több betegség alakulhat ki, ha egész életüket ivarszerveikkel élik le. A szukáknál megelőzhető a petefészek- emlő- és méhdaganat kialakulása, de ciszták és gyulladások előfordulásának esélye is csökkenthető a megfelelő időben elvégzett ivartalanítással.
– És mi van a kan kutyákkal?
– Náluk is előfordulhat nemi hormonok termelésével összefüggő daganat, betegség, főleg a kutya idősebb korában. Nem is beszélve a kanok néha túlzott dominanciájáról, vagy tüzelő szukát érezve a más kan kutyákkal szembeni agresszióról. A legtöbb kutya egyébként pont a szukákat hajtva szokott elkóborolni is, ami városi környezetben akár végzetes is lehet a sok autó miatt.
– Oké, értem. De vannak veszélyei a műtétnek is?
– Persze, minden művi beavatkozásnak van némi veszélye. Jellemzően inkább a szukáknál, mert ott konkrétan a testüregben kell dolgoznia az állatorvosnak. De hidd el, hogy nagy valószínűséggel többet teszel a kutyáid egészségéért, ha elviszed őket az egyébként rutin-beavatkozásra.
– És mi van a ki nem élt nemi és utódnevelési ösztöneikkel? Szegény Csillag nem lehet majd anya, Harcos meg sosem élheti át a nemi gyönyört?!
– Barátom, te emberi érzelmekkel ruházod fel a kutyáidat! Bármennyire is szereted őket, attól még állatok. Igen, ha ivartalanítod, Harcos valóban nem fogja átélni a nemi kielégülés érzését, de mivel nem tudja „mit veszít”, sosem fog bánkódni miatta. Egyébként nem vagyok biztos benne, hogy akár a kan kutyák is hasonlóan élvezik a szexet, mint mi emberek. A nőstények pedig többnyire fájdalmas élménykét élik meg a párzást, inkább csak az ösztönük késztetésének engedelmeskednek. És hidd el, a szukák nem az anyaságot érzik életük értelmének, sokkal inkább az összetartó falka, az erős, következetes alfahím fontos számukra. Ez utóbbi ideális esetben te magad vagy.
– De nem fognak elhízni az ivartalanítás után? Azt hallottam, ez lehetséges.
– A kutyák táplálékigénye jellemzően csökken valamelyest a nemi hormonok kiürülése után, ami akár 4-6 hónap is lehet. És inkább a már kifejlett, teljes súlyukat elért kutyáknál kell figyelni az etetésükre és a megfelelő mennyiségű mozgatásukra, hogy ne hízzanak. Fiatal állatoknál, mint a tieid, akiknek még gyarapodniuk kell, elég, ha eleget sétálnak, futnak, játszanak.
– Hallottam fogamzásgátlásról is szuka kutyáknál. Volnának előnyei az operációhoz képest? Olcsóbb lenne?
– Aligha. Méhgyulladáshoz vezethet, ami után automatikus a műtét. De még ha nincs is így, hosszútávon még drágább is lehet, hiszen minden tüzeléskor kiadással jár. Ráadásul volt már példa fogamzásgátlás ellenére vemhesült szukára is.
– Az utolsó kérdésem – nem kötekedésből, hiszen már meg is győztél, csak kíváncsi vagyok, hogy erre is tudsz-e ilyen frappánsan válaszolni. Az ivartalanítás ugye nem természetes dolog. Mi emberek természetesen nem végeztetjük el magunkon, még akkor sem, ha nem akarunk gyermeket.
– Igen, tény, hogy az ivartalanítás nem természetes. De a kutyát már több ezer éve kihoztuk természetes közegéből, a vadonból, és háziasítottuk. Ezért vagyunk kénytelenek nem természetes módszerekkel szabályozni szaporulatukat. És itt visszakanyarodunk az első kérdésedhez. Tudod, éltünk kedvesemmel Angliában jó pár évet, és az országot járva meglepődve láttam, hogy csak elvétve találkozom kóbor kutyával. Párom pedig állatorvosi asszisztensként dolgozott egy ideig, és látta, hogy a kutyán, macskán végzett beavatkozások javarészt ivartalanító műtétek. Itthon pedig az emberek még mindig tájékozatlanok e téren, ezért ellenérzésük van az ivartalanítással szemben. Következésképp tele van az ország kóbor kutyákkal és sokszor hallani újszülött kutyakölykök vízbe fojtásáról és hasonló borzalmakról. Ezért igyekszünk mi, a menhely dolgozói és önkéntesei tájékoztatni az embereket egyebek közt az ivartalanítás fontosságáról is.
Bányai J. Márk
Felhasznált forrásanyagok:
https://www.yourpurebredpuppy.com/health/articles/spaying-female-dog.html
https://www.yourpurebredpuppy.com/health/articles/neutering-male-dog.html
https://okosgazdi.hu/magazin/kutyak-ivartalanitasa-pro-es-kontra-tenyek-es-tevhitek
https://www.patriciamcconnell.com/theotherendoftheleash/the-plot-thickens-spay-neuter-effects-the-health-of-our-dogs