Napjainkban egyre nagyobb divattá válik az állatvédelem, ezáltal előtérbe kerül az állatjólét is, mely az emberek állattartási és táplálkozási szokásainak megváltozásával jár. Az interneten terjedő rémségek hatására a vegetáriánus vagy vegán táplálkozást választó emberek száma is egyre növekszik, mely (sajnos) mintegy divatkultuszként, meggondolatlan hóbortként vonja magával a vegetáriánus módon táplált kutyák megjelenését is. Míg az emberi szervezet képes megfelelően összeállított étrend mellett hozzájutni így is a szükséges tápanyagokhoz, vitaminokhoz és nyomelemekhez, úgy a kutyáéról ez nem mondható el.
A kutya húsevő, szájszerkezete, fogazata és egész emésztőrendszere erre a táplálkozási módra van berendezkedve. Ha csak anatómiai szempontból tekintjük, akkor is láthatjuk, hogy fogazata és megnyúlt állkapcsa nem a rostok hosszas rágására, őrlésére, hanem nagyobb húsdarabok tépésére, csontok elroppantására alakult ki. Tarajos zápfogai is kiválóan bizonyítják ezt. A gyomrában sokkal erősebb gyomorsav található, mint a humán gyomorban – a fehérjék lebontásának segítése, és az elfogyasztott elhullott állatokban megtalálható betegségek megsemmisítése céljából. Emésztőrendszere igen rövid, mely szintén a ragadozók anatómiai jellemzője. Ez bizonyítja, hogy rostemésztésük jóformán nincsen, bélrendszerük a fehérjék és zsírok bontására, amino- és zsírsavak elszállítására alakult ki. A rövid emésztőrendszerben a táplálék feldolgozása hosszú ideig tart, ellentétben a növényevő állatfajokkal, melyek hosszú bélszakaszain igen gyorsan áthalad a táplálék. Az anatómiai sajátosságai alapján a kutya az emlősök (Mammalia) osztályán belül a Carnivora, azaz a ragadozók rendjébe tartozik. Tehát rendszertani besorolása is a hússal és állati származékokkal való táplálást indokolja.
A kutya szervezete képes a legtöbb vitamint előállítani, azonban egyes vitaminokhoz, esszenciális aminosavakhoz, és zsírsavakhoz csak a húsból jut hozzá. (Az esszenciális jelentése: nem képes a szervezet maga előállítani, azonban létfontosságú a számára, a táplálékkal kell felvennie.) Ilyen a D3-vitamin, melyet a kutya nem szintetizál a bőréből az emberhez hasonlóan, hanem a különböző húsokból veszi magához. A D2-vitamin fellelhető egyes zöldségekben, gyümölcsökben, azonban ez nem felel meg a ragadozók számára. A kutya valamelyest képes hasznosítani, de az igényei kielégítésére nem elég. Az A-vitaminra szintén ez igaz. A taurin (az aminoszulfonsavak egy típusa) az epesavak építőeleme, melyet ugyan képes a kutya szervezete kéntartalmú aminosavakból szintetizálni, de ezekhez is csak a táplálék útján juthat hozzá. Helyes táplálás mellett zöldségekből is ki tudja nyerni, a megfelelő mennyiséghez azonban nem biztos, hogy mindig hozzájutna.
A vegetáriánus kutya táplálásnak számos kockázata van. Vitaminhiány, nem megfelelő aminosav és zsírsav egyensúly kialakulása mellett felléphet fehérje aluletetés (hiszen a zöldségalapú táplálékokban a fehérje igen alacsony), étel intolerancia, valamint kalcium, vas, és egyéb mikro- és makroelem hiánya, mely hosszútávon gyengíti a szervezetet, és komoly betegségeket eredményez. Kiemelném, hogy a kutyának kimondottan rosszat tesz a gabona fogyasztása, ilyen táplálás mellett azonban az energiaraktárak feltöltésére elengedhetetlen a gabonafélék és feldolgozott gabonatermékek etetése.
Az állatvédelem és az állatjólét két, kimagaslóan pozitív fogalom, mely mindaddig az állatok javát szolgálja, míg túlzásba nem visszük. A saját kedvencünk jólétéhez csak úgy járulhatunk hozzá, ha azzal etetjük, ami számára a legjobb, és anatómiai sajátosságait tekintve a leginkább megfelelő. A kutya húsevő, és ez néhány év elteltével sem fog változni, hiszen az egyedfejlődés nem mehet ilyen rövid idő alatt végbe. Ha védeni szeretnénk, és egészséges életet biztosítani számára, akkor ne engedjünk elvont hóbortoknak. Kutyánk szervezete meg fogja hálálni.
BZS