Interjú Kivágó Arnolddal, hazánk 2016-os FMBB világbajnokával, és a 2017-es IPO világbajnokság megbecsült személyével. A beszélgetés témája természetesen Lito vom Adlerauge, Arnold kutyája, aki nélkül ezek az eredmények nem születhettek volna meg. A stabil, magas színvonalú munka gazda és kutya érdeme egyaránt, hosszú évek kemény munkája áll a háttérben, a mentális felkészültségről nem is beszélve. Ennek köszönhetően Arnold és Lito már négyszer állhatott fel a dobogó legfelső fokára, háromszor a másodikra. Csak az FMBB-n kétszer nyerték meg a finálét, és egyszer világbajnokok lettek. Idén, a 2017-es IPO világbajnokságon is kimagasló pontszámot érdemelt Lito első munkája, azonban sajnálatosan megsérült, így a második kört már nem tudta befejezni. A kutya remek képességeit tükrözi, hogy fájdalmai ellenére sem hagyta abba a munkát, csak gazdája parancsára vonultak le a pályáról.

Kivágó Arnoldot kérdeztem tapasztalatairól, felkészüléséről és felkészültségéről, képzésről és sportsérülésekről.

Hogyan ismerted meg a sportot, és mikor kezdtél komolyabban foglalkozni vele?

1983-ban lett egy kis német juhász szukám. Vele mentem le a Csepeli kutyaiskolára, ahol Molnár Sanyi bácsitól tanultam meg az alapokat. Ő tett szerelmesévé az IPO sportnak. Ez máig megmaradt.
Én az első pillanattól komolyan foglalkoztam vele. Volt is pár sikerünk. Több kisebb versenyt is nyertünk. Országos bajnokságon 4. hely volt a legjobb vele. IPO 3 és FH vizsgája is volt. Mondjuk akkoriban K-lll-as vizsgának hívták.

Mennyi előképzettség szükséges a gazdának, illetve hány év tréning a kutyának, hogy ilyen magas színvonalon tudjanak együtt versenyezni?

Hogy mennyi előképzettség kell, azt nehéz meghatározni. Áldozat kell, tanulni vágyás, türelem, következetesség és még hosszan lehetne sorolni.
A kutyának véleményem szerint minimum 3 év intenzív tanulás. A többi már rutin neki is. De ahogy ő szerzi a tapasztalatait, nekünk úgy kell idomulni hozzá a képzés során a továbbiakban is. A jó pap holtig tanul, és ez igaz a kutyára is.

Mi alapján esett a választásod Litora kölyökként? Milyen szempontok döntenek egy kölyök alkalmasságáról a sportra?

Litot magát nem választhattam. A négy született kutyára 42 vevő jelölt volt, így a tenyésztő választotta a gazdákat. Nekem a zöld nyakörves jutott. Amúgy nagyon homogén alom volt, választani is nehéz lett volna. Láttam az összes testvérét. Mind a négy tulajdonos egyszerre ment a kutyáért.
Magát az almot választottam. Illetve a tenyésztőt. Tetszettek a szülei és nagyszülei is.
A workingen (workingdog.com – munka-, és sportkutyák eredményeit, származását összefoglaló honlap) már szinte minden kutyáról lehet videót találni. Én alaposan kutakodtam és így esett a választás erre az alomra. Az is fontos volt nekem, hogy Lito szülei öreg korukban is képesek voltak versenyezni. Ezt fontosnak tartom az egészség miatt.
Amúgy a kölyköknek szerintem érdeklődőnek, nyitottnak kell lennie. Fontos, hogy szeressen játszani, enni.

Számos kiváló eredményetek van, többek mentálisan is készülnek egy ilyen megmérettetésre. Te hogyan készülsz fel, van rá valami módszer, vagy mentális tréning nélkül is képes vagy nyugodt maradni?

Mentálisan is készülök egy-egy versenyre. Főleg az elsőkre. Sportpszichológiai könyveket olvastam. Az olvasottakat a mai napig próbálom hasznosítani a versenyeken.

Az IPO VB-n az első kimagasló pontszámú munka után Lito megsérült, és a másodikat már nem tudta befejezni. Mi történt, és hogy van most?

A versenyen egy egyszerű baleset történt. Pontosan nem tudom, hogyan. Izomhúzódást kapott. Nem okolható érte senki. Lito már jól van, de majd az edzéseken a terheléskor kiderül, hogy mennyire. Még pihen.

Milyen sérülésekre van esély a sportban, hogyan előzhetőek meg?

Sajnos az IPO nagyon igénybe veszi a kutya testét. Az élsport sehol sem kíméli az embert sem. Bármilyen sérülést kaphatnak. Fogak törnek, néha a lábak. Izmok, ínak szakadhatnak el. Szörnyű, hogy volt már csigolyatörés is a világtörténelemben. Szóval egy picit mindig féltjük őket.

Mik a későbbi terveid?

Szeretnénk még 2-3 évet közösen versenyezni. Remélem állunk majd még dobogón világversenyen is.

A sport kiváló szakembere és kiképzője azt is elárulja, hogy bizony már négyszer megnyerhették volna a világbajnokságot, ha nem volna nyomkövetés az IPO-ban, bár erre nagy szüksége van a sportnak, fontos a kutya karaktervizsgálatához. Az engedelmesség és az őrző-védő nagyon megy nekik, a sport nagyobb nehézségét a nyomkövetés adja. A nyomkövetés egy nehéz, nyugodt koncentrációt és önállóságot kér a kutyától. Egy olyan kutyától, aki az őrző-védőben kemény és határozott, és mellette jól irányítható is.

„Ez az ellentét és a köztük lévő egyensúly az, amiért nehéz ez a sport. Én pedig ezt szeretem benne.”

BZS