Akadnak szép számmal olyan rossz berögződések, szájhagyomány útján terjedő – valljuk be – ostobaságok, melyek tisztázásán kutyasorsok múlnak…
„A szukának egyet köll legalább ellenie, me’ attó mögnyugszik, oszt jó házőrző leszen no!”
Ilyen irányban nem befolyásolja a kutyák viselkedését, hogy ellettek-e. Néphit. Felesleges, értelmetlen. A kutyák hangulatát, viselkedését ugyanúgy a környezet és az alapvető személyiségjegyek határozzák meg, mint nálunk, embereknél. Ráadásul előfordulhat, hogy egy anyakutya, aki azelőtt kedves, kiegyensúlyozott házi kedvenc volt, bizony odakap, ha valaki a kölykeihez akar nyúlni. Vagy figyelmeztetően morog, még az imádott gazdira is, ha az az alom felé közelít.
No és van még egy bökkenő! Ugyan nem igaz, de teszem azt, ellés után lesz egy nyugodt kutyám. Igen ám, de lesz 8-10 nem kívánt kölyökkutyám. Velük mi lesz? Eresszem szélnek őket, mert nekem csak a nyugodt szukámra van szükségem, vinnyogó kölkökre meg nincs? A nem kívánt felesleges szaporulat jó esetben gazdira lel, rosszabb esetben elnyeli őket az utca, a sintértelep, hogy újabb megoldandó fejtörést okozzanak az állatvédőknek. De mi lesz a következő szaporulattal és az azt követővel? Ha már az egész faluban mindenkinek tőlem van kutyája, és még mindig jön a következő alom? Felelőtlen viselkedés! Az ivartalanítás rendkívül fontos a nem kívánt szaporulatok elkerülése érdekében!
„Ó,hát mi csak egy kiskutyát szeretnénk a Fifikétől, aki olyan, mint Ő!”
Jelzem, soha nem lesz még egy olyan, mivel nincs két egyforma kutya. Még akkor sem lenne ugyanolyan, ha klónoznák. Mivel őt is és elődjét is más-más környezeti hatások érik, teljesen kizárt, hogy mindenben egyeznének. Itt is fennáll a kérdés: mi lesz a többi egyeddel, ha csak Fifike hasonmására van szükség? Mi van, ha az apaállat génjei erősebbek, és egyik utód sem hasonlít Fifikére? Akkor Fifikét addig elletjük, míg nem lesz olyan kölyök, mint ő, vagy míg Fifike bele nem pusztul??? Sokszor találkozom magam is olyan emberekkel, akik elhalt kedvencüket keresik egy másik kutyában, olyan elvakultan, hogy képesek hinni abban, hogy EZ a kutya AZ a kutya. Azután jön a kijózanodás, a kétségbeesés, amikor kiderül, hogy mégsem. Minden egyes kutya egyszeri és megismételhetetlen!
„Kasztrálás után minden kutya elhízik!”
Az elhízás nem ivari kérdés. Az elhízásért a kiegyensúlyozatlan étkezés-mozgás arány, illetve más szervi (pl.pajzsmirigy) problémák felelnek. Orvosi tény, hogy egy ivaros állatok – a párzási hullámok idején – a nemi izgalomtól sokkal több kalóriát égetnek el, sőt, a kan kutyák szemmel láthatóan súlyt is veszíthetnek ezáltal, de a nemi vágy hiányában felhalmozódott energiát következetes táplálással és testmozgással kompenzálni lehet. Az ivartalanítás nem zárja ki az időskori betegségeket, viszont nagyban csökkenti azok előfordulásának kockázatát, mint például az elsődleges nemi szervekben kialakult daganatokét.
„A kutyának minden nap csontot kell ennie, me’ attól lesz jó az emésztése!”
Nem kell. A kutyák őse ragadozó volt, más néven húsevő, nem pedig csontkukac, akinek valóban folyton kell egy kis csont. Szőröstől-bőröstől, csontostól felfalta áldozatát, majd napokig emésztett, néha egy hétig sem vett magához táplálékot. Az idők változásával viszont mindinkább a mindenevők csoportjába kezd ácsingózni, és mint ilyennek, leginkább rostokra van szüksége a jó emésztéshez. Mindamellett természetesen elválaszthatatlan a kutya és a csont fogalma.
Mindenképpen szükséges,hogy egy egészséges eb fogyasszon némi csontot, mind a rágóizmai karbantartására, fogtisztításra, mind kalcium- és foszforforrásként. A túl sok csont fogyasztása azonban szoruláshoz vezethet.
Sertéscsontot kizárólag főzve adjunk kedvencünknek, az aujeszky vírusfertőzés (álveszettség) elkerülése végett!
Az elfogyasztott csont többek között segíti a kutyák bűzmirigyének természetes ürülését azzal, hogy szilárdabb székletet eredményez.
„Csak a kölyök kutya tanítható.”
Marhaság! Saját tapasztalatom, hogy egy 16 éves kutyát is meg lehet tanítani bármilyen alapvető dologra, amire egy kölyökkutyát. Természetesen egy felnőtt kutyának kialakult szokásai, „rigolyái” vannak, de ezek tolerálása mellett, apró léptekben haladva ugyanúgy elérhetjük célunkat.
„A Bernáthegyi nyakában rumos hordó van.”
Ez egyszerűen csak egy turistacsalogató reklámfogás volt. Eredetileg az erős felépítésű hegyi kutyák nyakába egy karvastag farönköt kötöttek, azzal a céllal, hogy a medvék illetve a farkasok ne tudják torkon ragadni, így növelve a kutyák túlélési esélyeit a ragadozók támadásaival szemben, de ezek nem Bernáthegyi kutyák voltak. Kering még egy homályos legenda gyógyfőzetes kulacsról, ami a hegyek közt rekedt, bajba jutott vándort hivatott megvédeni a fagyhaláltól, de erre sincsen semmilyen bizonyíték.
Ezek a négylábú szőrmókok a svájci Martigny település közelében létesült Szent Bernát kolostorból származnak. Őseik már az 1600-as években segítették az utazókat a 2472 méter magas Szent Bernát hágón való átkelésben. Ez volt az egyetlen átjáró az Alpokon keresztül Olaszország és Svájc között mindaddig, míg el nem készült a sziklába vájt alagút. A hágót az év kilenc hónapjában hó és jég borítja, ezért felbecsülhetetlen jelentősége lett ezeknek az állatoknak.
A leghíresebb Bernáthegyi mentőkutya Barry, aki 40 ember életét mentette meg élete során.
…és még egy érdekesség. A svájci Milka csokoládé emblémája mindaddig egy Bernáthegyi volt, míg a Suchard át nem váltott a ma ismert lila tehénre.
„Egy kutyaév hét emberi évnek felel meg.”
Ez is tévhit, semmilyen kutatás nem támasztja alá. A kutyák öregedési ciklusa a kutatások szerint az alábbiaknak megfelelően alakul:
– Egy egyéves kutya fejlettsége a 16 éves emberének felel meg.
– A második év elteltével a kora egy 24 éves emberével egyenértékű.
– Egy hároméves kutya a 30 éves ember korával mutat hasonlóságot.
– Ezután minden eltelt kutyaévhez 5 emberi évet kell hozzáadnunk,hogy kitehessük az egyenlőségjelet.
„A Kutya színvak.”
Nem igaz. Humán gyógyászati szakszóval élve színtévesztők. A meleg színek között nem tudnak különbséget tenni. Viszont látják a kék és a szürke közti különbséget, sőt a szürke, kék és lila színek között sokkal jobban érzékelik a kontrasztot, mint mi, emberek. Ez is segíti őket abban, hogy minimális fényviszonyok között is kiválóan tájékozódnak.
„Ez fiú kutya, mert három lábon pisil.”
Nem és igen. Egyes domináns nőstények is felemelik egyik lábukat pisilés közben, illetve sok fiatal kankutya fél éves, vagy annál idősebb korban is még „guggolva” vizel.
V.L.