A kutyák is jelzik a maguk módján, ha valami nincs rendben velük, ha ellátásra szorulnak.Legszembetűnőbb az állat viselkedésének változása. Levertség, kedvtelenség, elhúzódás, lehajtott fej, gubbasztás, étvágytalanság, valamint ide kell sorolnunk az indokolatlan agressziót is. Olyan betegség is van, ami az étvágy megnövekedésével jár. Ilyen a cukorbetegség, illetve a cushing-kór (mellékvesekéreg probléma).

Láz
Egy kutya normális testhőmérséklete 38-39°C,a végbélnyíláson át mérve. Ez természetes úton is emelkedhet, testmozgással, illetve abban az esetben, ha az állat a külső hőmérséklet függvényében nem tudja kellően lehűteni magát, de még nem éri el a kritikus szintet, amikor már a sejtek képtelenek regenerálódni (hőguta). 39,5°C hőemelkedés, 40-41 fok láz, a 42 fokos testhőmérséklet pedig már az állat életét is veszélyezteti. A hirtelen magasra szökő testhőmérséklet a heveny, vagyis a néhány napos vagy hetes betegségekre utalnak. A hullámzó testhő mögött pedig a krónikus, vagyis hosszan tartó betegségek állhatnak.

Hányás
Végtelen lenne a lista annak okairól, mitől hányhat egy kutya. A mohóságtól a túlzott gyomorsavtermelés miatti önhánytatáson át a mérgezésig rengeteg okot lehetne felsorolni. A hányással járó betegségek általában egyéb tünetekkel is járnak, mint a láz, a hasmenés, stb.

Hasmenés
Legtöbb esetben hasonló tünet, mint a hányás, de azzal ellentétben egyéb dolgokra is utalhat, pl. élősködők (giardiasis) vagy ételtolerancia-problémák.

Vizelet
A vizelet mennyiségének, színének, állagának változása, illetve a vizelés elmaradása is betegségekre utal. Ezekre a betegségekre később külön rátérünk.

Testi jelek
A testtartás hirtelen változását is sok minden indokolhatja, pl. az ún. tacskóbetegség vagy a hasvízkór. A testszerte előforduló csomók, duzzanatok jelenthetnek jót és rosszat. Az oltás utáni „felgyülemlések” maguktól szívódnak fel. A duzzanatok lehetnek rendellenesen működő faggyú- vagy zsírmirigyek, anyajegyek, szemölcsök, stb. Az emlőkben kitapintott csomók viszont legtöbbször daganatra utalnak. A „radírozás”, vagyis amikor a kutya a fenekét ülő tartásban húzza a földön, ezután irritáló bűzt áraszt, illetve minden előzmény nélkül hátrakap, vagy láthatóan sűrűn rágja a hátsó felét, a bűzmirigy telítettségére, illetve gyulladásra utalnak. Krónikus gyulladás esetén a bűzmirigy sebészeti úton eltávolítható.

Beteg-e a kutya, ha füvet eszik?
Erre is megszámlálhatatlan teória született. A népi hagyomány szerint a vitaminhiány miatt fogyasztanak füvet a kutyák, más elmélet szerint a gazdag növényi rostok segítik az emésztésüket. Nos, ezek a dolgok azonnal cáfolhatóak, ha megfigyeljük, hogy bárhol is távozzon a kutyából az elfogyasztott pázsit (elöl,avagy hátul), az mindig emésztetlen formában történik. Emésztés nélkül pedig nincs tápanyag-felszívódás sem, tehát a vitaminok ezáltal nem juthatnak be a szervezetbe. A kutyák emésztőrendszere képtelen a növényekben lévő celluloid emésztésére. A kutyáknak nincsenek őrlőfogaik és nincs kétkörös emésztőrendszerük, nem kérődznek.

A leghelytállóbb magyarázat szerint két részre osztható a kutyák fűfogyasztásának indoka, attól függően, hogy a tápcsatorna alsó vagy felső részén távozik-e a végtermék. Eszerint a szájon át távozó, elfogyasztott növény segít az állat gyomrában felgyülemlett, felesleges emésztőnedveket (pl. gyomorsav) eltávolítani, ezáltal megakadályozza a gyomorfal kimaródását. A végbélen át távozó fű a teljes emésztőrendszeren áthalad, és mivel emésztetlenül jut a belekbe, úgy működik, mint egy üvegmosó kefe, belülről tisztítja meg azokat a felesleges bélsártól, javítva a tápanyagfelvételt.
Vagyis ha a kutyád füvet eszik, gyakorlatilag karbantartja saját magát.

Élősködők
Szinte megszámlálhatatlan élősködő kínozza szegény házi kedvenceinket. Bolha, kullancs, szúnyog, rühatka, fülatka, bőratka, fonálféreg, giardia, bélféreg, bőrféreg, nyelőcsőféreg, tüdőféreg, szívféreg, stb.
Néhányuk megelégszik azzal,hogy kiszipolyozza a szerencsétlen gazdatestet, de sokan egyéb betegségeket terjesztenek.
Például a bolhák ürüléke agresszív bőrgyulladást tud okozni az arra érzékeny ebeknek. Vagy ott a kullancs terjesztette babézia, a lyme-kór, illetve az agyvelő- és agyhártyagyulladás. Ezekre a betegségekre és azok tüneteire is kitérünk a későbbiekben.

Meghűlés, megfázás
Hiába van bundájuk, ők is megfázhatnak. Sőt, be is tudnak rekedni, ha túlságosan hideg vizet isznak, aminek légcső- vagy nyelőcsőgyulladás is lehet a vége.
Legtöbbször ugyanúgy vírusok és baktériumok okozzák náluk is, mint az embereknél. Viszont azt határozottan kijelenthetjük, hogy ezeket a betegségeket egymástól ugyan elkaphatják, de kizárt, hogy embernek továbbadják. A kialakulási kockázatot náluk is nagyban növeli a stressz, a gyenge immunrendszer, illetve a hideg idő.
Leggyakoribb tünetei a köhögés, a szem könnyezése, sárgás-zöldes orrváladék, tüsszögés, letargia (akárcsak nálunk, embereknél influenzaszezonban).
Ilyenkor náluk is fontos a folyadékbevitel.

Idegentestek
A kutyák a létező legkülönfélébb dolgokat képesek szétrágni és lenyelni. Sok ilyen dolog képes végigmenni az emésztőrendszerükön, és felszívódás nélkül, emésztetlenül távozni a túloldalon. De vannak bizonyos anyagok, legfőképpen fémek és műanyagfélék, amelyek rengeteg galibát tudnak okozni a bélelzáródástól a bélfal vagy a gyomor felsértéséig. Ezek a sérülések elfertőződhetnek, betokosodhatnak, a bélfal elhal és műtéti úton nem csak az idegen tárgyat, hanem az állat beleinek egy részét is el kell távolítani.

V.L.