Álmomban sem gondoltam volna, hogy van olyan ország, ahol ez megtörténhet, de épp az imént szembesültem tévedésemmel. A bbc.com oldalon böngészve lettem figyelmes egy főcímre, miszerint „egy olasz nő legális harcot nyert a kutyája után járó fizetett betegszabadságért, amíg kimarad a munkából, mert róla gondoskodik”.
Most hozott a világon először ilyen döntést egy bíróság, ezzel új szintre emelve a társállatok, kutyák fontosságát. Az olasz akadémikus hölgy nagy áttörést ért el ügyvédjei segítségével. A bíróság elfogadta a nő érvelését, mely szerint az egyetemnek el kellene fogadnia a kimaradását, és leírnia, mint súlyos, vagy családi – személyes indok.
Végül az akadémikus két napot nyert, hogy otthon gondoskodhasson 12 éves angol szetteréről, Cuccioláról, aki sebészeti beavatkozáson esett át.
Ügyvédje rámutatott az állam egy tartalékára, melyet ilyen esetekben felhasználhatnánk. Ugyanis számtalanszor előfordul, hogy pénzbírsággal sújtják az állatkínzást elkövetőket, akiknek bűncselekménye nem olyan súlyos, hogy letöltendő börtönbüntetés járjon érte. Ez az összeg az évi 10000 eurót, azaz a 3 millió forintot is elérheti fejenként. Ebből tudnák finanszírozni az állatszerető emberek „betegszabadságát”, míg kutyájukat ellátják.
Ez egy jelentős lépés annak felismerésére, hogy azok az állatok, melyeket nem termelési célból, vagy bizonyos munkákra tartanak, bizony családtagok – így a törvényt illetően is más megítélés alá esnek. Olaszországban ez visszafordíthatatlan változásokat eredményezett, mostantól hasonlóan járhat el mindenki, akinek kedvence súlyos betegségben szenved.
Remélem ez hamarosan bevett szokássá válik minden országban, így nálunk is, hiszen ki hagyná otthon nyugodt szívvel idős, beteg állatkáját, amíg dolgozni megy?
Napjainkban az állatok már ténylegesen a családtag szerepét töltik be számos háztartásban, azonban ez az elmúlt néhány évtizedben alakult csak ki. Azóta az állattartás egészen más formát öltött, mások az igények, az elvárások, és a hozzáállás is. Ehhez azonban a törvény csak lassan igazodik, a bíróságok nehezen látják be, hogy állatvédelmi témákkal is foglalkozniuk kell, és gyakran a rendőrségnek is teher, hogy lassan több az állatkínzásról történő bejelentés, mint a humán problémákról érkező. Úgy vélem ez hamarosan változni fog, az embereknek, és így a törvényeknek is rugalmasan alkalmazkodnia kell a társadalmi átalakulásokhoz, tehát a kedvtelésből tartott állatokhoz is. Ami késik, nem múlik, lassan elérjük, amit szeretnénk, ezt bizonyítja az Olaszországban megnyert per is.