…avagy hogyan lett egy egyszerű kutyasétáltatásból „szoba” vadkacsánk
Egyszerű, délutáni, úsztatással egybekötött kutyasétáltatásnak indult az aznapi program is az agilty-s kutyapajtásokkal, melynek eredménye Mihály lett. Merthogy Mihálynak hívják a kacsát, aki akkor még iszapos háttal, tojáshéjjal a hátán próbálta eldönteni, hogy ki lehet az anyukája: a kutya, a vadkacsa, vagy esetleg én. Mihály cuki, de jobb lenne neki a Dunán úszkálni a kacsatesókkal, mint egy ketrecben csipogni naphosszat, és várni a napi fürdőkádas pancsolásra. Ez csak rajtunk, kutyásokon múlhatott, illetve azokon, akik a népszerű kutyasétáltató és grillező partszakaszhoz olyannyira odaédesgették a kacsákat etetéssel, hogy azok mit sem sejtve fészkeltek a bicikliút és a járda közvetlen környezetében. (Itt megjegyezném: Ne etesd a vadkacsát, és semmilyen vadállatot!)
Mihály anyukáját ugyanis – aki elrejtőzve fészkelt a kövek között – barátunk vizslája megfogta. A tojónak nem lett baja, csak elmenekült, három kiskacsát hagyva maga után. A két idősebb állatka nagy nehezen utána tudott menni, de Mihály frissen kelve ült a fészekben, mit sem sejtve későbbi sorsáról. A mama hosszabb idő elteltével sem tért vissza hozzá (egy fal miatt a nagyobb fiókákkal nem is tudott volna), így megkíséreltük levinni őt a partra, hátha egymásra találnak. Azonban Mihályt csak a tesók fogadták be, a tojó nem vitte magával, egyedül maradt. A rövid idő alatt meg kellett úsznia egy varjútámadást is, tehát úgy döntöttünk, jobban tesszük, ha elhozzuk. Így Mihály, míg fel nem nő, szobakacsaként tengeti mindennapjait – egy zsákmányozó kutya miatt.
Ezzel szeretném felhívni a figyelmet minden vadállatra, és a vadak szaporodási időszakára, mely jelenleg is zajlik. A kölykök, illetve a fiatal és tapasztalatlan állatok vannak a legnagyobb veszélyben. Bár kiváló a rejtőzködő képességük, ha mi nem is látjuk, de a kutyák kiszagolják őket. A kicsik általában nem menekülnek, csak igyekeznek minél jobban megbújni, ha veszélyt éreznek. A kutya könnyűszerrel megfogja őket. Csakis a gazda felelőssége odafigyelnie a kutyájára, végiggondolni, le tudja-e hívni a menekülő vagy rejtőzködő állatokról anélkül, hogy bárkinek baja essen. Hangsúlyoznám, hogy ha a kutya megfogja a fiatal vadat, az nem természetes szelekció, ahogy az sem, ha kilométereken át űzi az anyát, hogy az ne találjon vissza a kölykéhez. A kutya nem a természetes vadállomány része, így nem szólhat bele a szelekcióba sem.
Mérlegelj a kutyád engedelmessége, zsákmányszerző hajlama alapján, és ha bizonytalan vagy, tartsd pórázon legalább ebben az időszakban. Mindenképpen járj nyitott szemmel, és ne engedd, hogy az eb eltávolodjon, hogy baj esetén időben közbe tudj lépni. Gátoljuk meg, hogy miattunk, kutyások miatt árván maradjon kisállat, vagy egy anya elveszítse a kölykét. Hiszen ez csak rajtunk múlik!
BZS